Háborús támogatás? Borrell szerint Hszi Csin-ping semelegességtől szóló kijelentései ellenére Kína halálos eszközöket gyárt Putyin számára
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője állítólagos „meggyőző” bizonyítékokról tájékoztatta az európai nemzeteket Oroszországnak szánt „halálos segédeszköz” kínai gyártásáról, az uniós külügyminiszterek közelgő találkozója előtt – jelentette a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) pénteken három uniós tisztségviselőre hivatkozva.
2024. november 16., 10:492024. november 16., 10:49
A szóban forgó halálos segély állítólag arra utal, hogy egy kínai cég szerepet játszik az Ukrajna elleni háborúban Oroszország számára gyártott támadó drónok gyártásában. A Reuters európai hírszerzési forrásokra hivatkozva szeptember 25-én arról számolt be, hogy Oroszország titokban Kínában fejlesztő és gyártó programot hozott létre a háborúban felhasználandó támadó drónok számára.
– mondta egy magas rangú uniós tisztvségiselő a Politico című lapnak pénteken.
A tisztviselő szerint az EU-nak még meg kell állapítania, hogy Pekingnek tudomása van-e a cég dróngyártásáról. A kínai külügyminisztérium korábban tagadta, hogy tudna a projektről.
Kína az orosz-ukrán háborúban semleges álláspontot képvisel, de egyidejűleg elmélyítette a gazdasági kapcsolatokat Moszkvával, és támogatta az országot a nyugati szankciókkal szemben.
Peking emellett Oroszország egyik vezető forrásává vált a kettős felhasználású termékek terén, amelyek az orosz védelmi ipart táplálják.
Az ABC Newsnak adott, szeptember 24-én sugárzott interjújában
Bár egyelőre nem világos, hogy az EU milyen konkrét lépéseket fog tenni a bejelentett dróngyártásra válaszul, további szankciók bevezetése is szóba jöhet az európai blokk számára – beleértve további kínai vállalatok felvételét az uniós szankciókkal sújtott cégek listájára, mondta egy uniós diplomata a Politico című lapnak.
Joe Biden amerikai elnök várhatóan az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) pénteki perui csúcstalálkozójának margóján is tárgyalni fog Kína Oroszországnak nyújtott támogatásáról.
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint közte és Donald Trump megválasztott amerikai elnök között konstruktív együttműködés alakult ki, és tekintettel Trump jövőbeli kormánypolitikájára, az ukrajnai háború „gyorsabban fog véget érni”. Erről az ukrán államfő pénteken beszélt egy rádióinterjúban, amelyből a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató idézett.
Zelenszkij rámutatott arra, hogy az ukrán félnek lehetősége nyílt egyértelműen kifejteni álláspontját a béke elérésével kapcsolatban. Szavai szerint Trump meghallotta ezt az ukrán álláspontot, és nem tett semmilyen észrevételt vele szemben.
„Független ország vagyunk, és ebben a háborúban mind a népünk, mind személy szerint én az Egyesült Államokkal, Trumppal, Bidennel és európai vezetőkkel folytatott tárgyalásaim során bebizonyítottuk, hogy az ülj le és hallgass elv nálunk nem működik” – érvelt az elnök. Kiemelte, hogy Ukrajnának igazságos békére van szüksége. „Ne legyen az az érzésünk, hogy a legjobbjainkat veszítettük el egy ránk kényszerített igazságtalan végkimenet kedvéért” – indokolta Zelenszkij.
„Kétségtelenül, ennek a csapatnak a politikájával, amely most a Fehér Ház élére kerül, gyorsabban fog véget érni a háború. Ez az ő álláspontjuk, az ő ígéretük a társadalmuknak, és ez számukra nagyon fontos” – fűzte hozzá az ukrán elnök.
Eközben
– közölte a német kormány szóvivője.
A kancellár közel két év után tárgyalt az orosz elnökkel, akitől – a berlini közlés szerint – az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását követelte, és megerősítette, hogy Németország töretlenül támogatja Ukrajnát.
Az egyórás telefonbeszélgetés során a „kancellár felszólította Oroszországot, hogy az igazságos és tartós béke elérése érdekében mutasson hajlandóságot az Ukrajnával folytatott tárgyalások megkezdésére” – fogalmazott a szóvivő. Scholz elítélte az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz légitámadásokat, továbbá arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai csapatok orosz oldalon való bevetése komoly eszkalációt okozhat a háborúban.
– áll a Kreml által kiadott pénteki közleményben.
Az orosz elnök jelezte, hogy Moszkva továbbra is nyitott a béketárgyalások folytatására, utalva ezzel az általa júniusban említett feltételekre, amelyek között Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseiről való lemondása mellett négy olyan ukrán régióból való csapatkivonás is szerepel, amelyek területét Oroszország 2022-ben magához csatolta.
A beszélgetés során
Azt is kifejtette, hogy Oroszország német igény esetén készen áll az országok közti energiaegyezmények áttekintésére. A Kreml közleményében megemlítették: a vezetők az orosz-német kapcsolatok „példátlan leépüléséről” is beszéltek, amiért az orosz elnök Németországot okolta annak „barátságtalan” lépései miatt.
Az ukrán elnöki hivatal pénteken arról adott ki közleményt, hogy Olaf Scholz az ukrán elnökkel is telefonos egyeztetést folytatott, amelynek során a kancellár beszámolt arról, hogy az év végére megérkezik Ukrajnába a Németországból küldött hatodik IRIS-T légvédelmi rendszer is. A beszélgetés során
Zelenszkij hivatalának egyik tisztségviselője közölte, hogy a német kancellár már korábban értesítette az ukrán elnököt a Putyinnal tervezett telefonos beszélgetésükről is. Zelenszkij ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a beszélgetéssel Scholz Putyinnak kedvez, mivel ezáltal csökken az orosz elnök elszigeteltsége. Meglátása szerint Putyin csak „megismételné az évek óta terjesztett hazugságait, azt a látszatot keltve, mintha már nem lenne elszigetelve”.
bírálta a német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti telefonbeszélgetést, mivel az „Pandora szelencéjét” nyitja meg, ami csak az orosz vezető elszigetelésére irányuló erőfeszítések aláásására szolgál.
– mondta Zelenszkij.
Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő is arról nyilatkozott, hogy Scholz és Putyin telefonbeszélgetése nem hozta közelebb a békét, pusztán reményt keltett Oroszország vezetőjében, hogy enyhül politikai elszigeteltsége. Megerősítette: Ukrajna előre tájékoztatást kapott Berlintől arról, hogy a német kormányfő beszélni készül Putyinnal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!