Gyurcsány nem autonómiapárti

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöki tisztségét is betöltő miniszterelnök Mircea Geoană, a román Szociáldemokrata Párt elnökének budapesti látogatása alkalmából, közös sajtótájékoztatón mutatott rá az autonómiatörekvések esetleges veszélyére, ezáltal mintegy azonosulva a kisebbik magyarországi kormánypárt vezetőjének álláspontjával. Mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt Kóka János, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) elnöke az Új Magyar Szó napilapnak úgy nyilatkozott: az erdélyi magyarság számára az autonómia és a kollektív jogok nem igazán időszerűek. A Geoanával folytatott pénteki megbeszélést követően Gyurcsány Ferenc a székelyföldi önrendelkezési törekvésekről nyilatkozva úgy fogalmazott: az anyaországi kormány a minél szélesebb egyéni és közösségi autonómia pártján áll, de ezt össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy sokak számára „az elszakadási törekvések előszobáját jelenti” a közösségi autonómiatörekvés.
Gyurcsány kijelentette: ha Magyarországról támogatnak határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómiatörekvéseket, akkor az annak nem használ, hanem árt.
„Ez egy ország számára már egy szomszédos állam politikai igényeként értelmezhető. Óvok mindenkit attól, hogy úgy egyszerűsítse le ezt a kérdést: támogat-e egy autonómiatörekvést, vagy nem” – hangsúlyozta a szocialista politikus. Hozzátette: az RMDSZ politikáját általában támogatja, de nem akar tanácsokat osztogatni a romániai magyar érdekképviseletnek. Gyurcsány kijelentése előtt néhány nappal különben Nyakó István, az MSZP szóvivője még úgy nyilatkozott: a határon túli magyaroknak kell eldönteniük, hogy autonómiát kérnek-e, és őket is megillet minden olyan jog, amely más népeket Európában.
A magyar kormányfő nyilatkozata az anyaországban egyelőre komolyabb ellenzéki reakció nélkül maradt, ellentétben a Kóka János által elmondottakkal. A Kereszténydemokrata Néppárt tegnap vehemensen támadta az SZDSZ elnökének kijelentéseit, felszólítva Gyurcsány Ferencet, a kormány tagjait, a szabad demokrata politikusokat, hogy határolódjanak el ettől. „Kóka János segítette azokat a romániai nacionalista, soviniszta politikai tényezőket, amelyek minden módszerrel megpróbálják megakadályozni a magyarság jogos igényeinek érvényesítését” – jelentette ki Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselője.
Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Kóka János és Gyurcsány Ferenc kijelentései kapcsán a Krónikának elmondta, nyolcvan éve alig volt olyan állítás, amely jobban bizonyítaná: a magyarországi hivatalos vezetés mennyire hozzá nem értő módon kezeli a határon túli magyarság problémáit. „Mindkét politikus nyilatkozata minősíthetetlen, káros és rossz, ráadásul tudatlanságról és rosszindulatról árulkodik” – vélekedett Marosvásárhely volt polgármestere. Fodor szerint riasztóan negatív hozzáállást sugall a magyar kormány képviselőinek az erdélyi autonómiatörekvésekkel kapcsolatos álláspontja, ugyanakkor sajnálatos, hogy a politikusok nincsenek tisztában, nem ismerik a valódi teendőket. „A magyarországi vezetés tévedése ezennel letagadhatatlan történelmi ténnyé vált. Elszomorító, hogy éppen az ellenkezőjét cselekszik annak, amit a brüsszeli elöljárók is ajánlanak: azaz, hogy pontosan ezek az autonómiaformák oldanák meg a feszültségeket bizonyos országokban” – tette hozzá az SZNT elnöke. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke lapunknak úgy vélekedett: a 2004. december 5-én a kettős állampolgárság tárgyában rendezett népszavazás során kifejtett állásfoglalás során kifejtett álláspont után nem meglepő, hogy Kóka János és Gyurcsány Ferenc az autonómia ellen foglal állást. Szilágyi úgy véli, mindez az erdélyi magyarság megmaradásáért meghirdetett program feladásaként minősíthető. „Az autonómia az EMNT és az erdélyi magyarság számára az európai modernség megvalósulását jelentené Romániában. Az anyaországi vezetés ezzel tulajdonképpen az Európai Unióban bevált mintákat tagadja meg. Kár, hogy nem lehet elmagyarázni a jelenlegi szocialista-liberális kormány tagjainak, hogy ne a romániai utód- és testvérpárt kéréseire hallgassanak, hanem – mint ahogy azt Ausztria tette a dél-tiroli német ajkú kisebbség esetében – védőhatalomként lépjen fel az erdélyi magyarság érdekében. Sajnálatos és elítélendő, hogy a magyar kormány fontosabbnak tartja a határon átívelő szocialista kapcsolatokat, mint a magyar–magyar viszonyt” – vélekedett a Krónikának Szilágyi Zsolt. Szerinte a jelenlegi helyzet kialakulásához hozzájárult az az erdélyi politika is, amely nem kérte és kéri hangsúlyosan a magyar kormány támogatását az alapvető kisebbségi törekvésekben. Az EMNT alelnöke sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ-nek nincs hatékony álláspontja a mindenkori anyaországi kormány támogatását illetően, amit tetéz a magyar kormány berkeiben uralkodó, az erdélyi politikai helyzettel kapcsolatos káosz és zavartság.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mindenképpen pozitívnak értékelte, hogy a Geoană–Gyurcsány találkozón kisebbségi jogokról, autonómiáról szó esett, illetve mindketten reagáltak az ehhez kapcsolódó kérdésre. Ami a magyar miniszterelnök álláspontját illeti, Markó fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ álláspontját az autonómia kérdésében mérvadónak tartják. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: elvárják, hogy a magyar kabinet támogassa az RMDSZ törekvéseit.