Az ukrán hatóságok szerint tizenheten – közöttük egy vajúdó nő – sebesültek meg a mariupoli kórház elleni légicsapásban
Fotó: Képernyőfelvétel
Két héttel azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, csütörtökre virradóra is folytatódtak a támadások az ukrán városok ellen, ám lényeges áttörést nem sikerült elérniük. Eközben várhatóan a nap folyamán a törökországi Antalyában találkozik Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
2022. március 10., 08:392022. március 10., 08:39
2022. március 10., 10:462022. március 10., 10:46
Dmitro Zsivickij, Szumi kormányzója szerint lakóövezeteket és egy gázvezetéket is eltaláltak.
Kijevből közben olyan hírek érkeznek, amelyek szerint csütörtök reggel 6 órakor újra megszólaltak a légvédelmi szirénák, jelezve, újabb rakétatámadásra kell készülni.
A támadás idején elvileg fegyverszünet volt érvényben annak érdekében, hogy a városban rekedt több százezer lakos egy részét evakuálják. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videót tett fel a Twitterre, amelyen állításuk szerint több, porig lerombolt kórterem látható. A videóhoz mellékelt szöveg szerint egy vagy több lövedék vagy bomba csapódott be a klinika udvarába.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője nemrég arról beszélt, hogy az ukrán haderők a támadás előtt kimenekítették a mariupoli gyermekkórházból a személyzetet és a pácienseket, majd harci állásokat állítottak fel az épületben, amelyet az oroszok aztán szerda délután lebombáztak – adta hírül a CNN. A támadás után közzétett felvételek azonban ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják, hiszen a személyzet mellett páciensek is tartózkodtak a gyermekkórházban. A Híradó.hu által idézett ukrán források szerint az oroszok akkor hajtották végre a légicsapást, amikor a városban fegyverszünet volt érvényben.
„Orosz csapatok támadtak egy szülészetre. Emberek, gyermekek vannak a romok alatt” – írta Zelenszkij. „Az orosz megszálló erők több bombát dobtak le a gyermekkórházra. A pusztítás hatalmas” – áll a városi tanács interneten közzétett közleményében Az értesülést független forrásból nem sikerült megerősíteni – tette hozzá a Reuters hírügynökség.
Előzőleg Dmitro Kuleba külügyminiszter mondta, hogy Oroszország megsértette a tűzszünetet a dél-ukrajnai kikötővárosban.
„Oroszország továbbra is túszként tart fogva több mint 400 ezer embert Mariupolban, akadályozza a humanitárius segély eljuttatását és az evakuálást. A válogatás nélküli tüzérségi támadás folytatódik” – írta Kuleba a Twitteren. „Közel háromezer csecsemő nem kap orvosi ellátását és élelmet” – tette hozzá.
Elismerte az orosz védelmi minisztérium szerdán, hogy besorozott orosz katonák estek fogságba Ukrajnában.
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy legalább 35 ezer civilt menekítettek ki a szerdai nap folyamán az ostromlott ukrán városokból. A politikus videoüzenetben jelentette be, hogy Szumi, Enerhodar városok és a főváros, Kijev melletti területek lakóit három humanitárius folyosón keresztül menekítik.
Az államfő reményét fejezte ki, hogy az evakuálások csütörtökön is folytatódnak, és további három humanitárius folyosó nyílik meg a kilenc napja ostrom alatt álló Mariupol, a délkeleti Volnovaha és a keleti Izjum városokból.
A tanácsadó elmondta a televízióban, hogy a kelet-ukrajnai Szumiból és a dél-ukrajnai Enerhodarból több polgári lakost evakuáltak biztonságos folyosókon, de Kijev megye több térségében és Harkivban meghiúsult az evakuálás.
Kijev megerősítette, hogy megtartják Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter találkozóját az antalyai diplomáciai fórum margóján, ezért Moszkva is arra számít, hogy a tárgyalás megvalósul.
David Arahamija, az orosz féllel tárgyaló ukrán küldöttség tagja azt közölte szerdán, hogy negyvenezer nőt és gyermeket evakuáltak egy nap alatt a Kijev környéki, harkivi és mariupoli konfliktusövezetekből. További százezer embert próbáltak meg kimenekíteni, de sikertelenül – közölte a politikus a közösségi médiában.
Közben hivatalosan is megerősítették, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerda este megérkezett a dél-törökországi Antalyába, ahol a tervek szerint csütörtökön Dmitro Kulebával, az ukrán diplomácia vezetőjével tárgyal.
A Donyec-medence szakadár „köztársaságai” elleni átfogó ukrán támadást előzött és hiúsított meg az Ukrajna elleni orosz „különleges hadművelet” – jelentette ki szerdán Viktor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás