Gulyás Gergely: Románia ma demokrácia, de nem jogállam

Gulyás Gergely a Mandinernek azt mondta, nagyon szomorú folyamatként lehet tekinteni arra, ami a román igazságszolgáltatásnál az elmúlt években tapasztalható, és ennek „egy fontos állomása" a mostani ítélet.

– fejtette ki, hozzátéve, ezek a perek évek óta tartanak, és az eljárások már önmagukban sokak pályáját tették tönkre, és sok helyen nehezítették a magyar politikai közösségépítést.

Megítélése szerint ami a Bánffy-ügyben történt, „nem kevésbé felháborító, csak sokkal látványosabb”. Ezzel az ítélettel a román igazságszolgáltatás odáig jutott – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter –, hogy miközben a bíróság egy restitúciós ügyben a tulajdonjog visszaszolgáltatása összes feltételének fennállását megállapítja, a korábbi tulajdonosnak, Bánffy Dánielnek a sztálini diktatúra alatti koncepciós eljárásban kimondott háborús bűnösségére hivatkozással zárja ki a tulajdonjog visszaadását.

Azt mondta: Bánffy Dánielnél az ítélet képtelenségét jól szemlélteti, hogy Erdélyben 1944 őszén fegyverszünetet követelt, amiért a nácik halálra ítélték. Ez sem volt akadálya annak, hogy a sztálini önkény háborús bűnösnek nyilvánítsa. Az viszont hihetetlen, hogy „a román igazságszolgáltatás mai napig ezen az alapon áll a visszaszolgáltatási ügyekben”. A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a román uniós csatlakozás egyik feltétele volt a restitúciós törvény megalkotása.

– tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy a múlt héten több bírósági ítélet is megütközést keltett az erdélyi magyarság körében, a miniszter kifejtette: ezek alapján „jól látható, hogy nem elszigetelt esetekről van szó” – mondta. „Az ókori Róma jogállam volt, de nem volt demokrácia. Románia ma demokrácia, de nem jogállam” – jelentette ki.

Gulyás Gergely szerint a román igazságszolgáltatás működésének „halk és érdemi intézkedéseket nélkülöző uniós kritikája” jól bizonyítja, hogy az Európai Unió mai vezetésének szemében a jogállamiságnak tartalmi kritériumai nincsenek, a fogalom számukra „valódi értelmet akkor nyer csupán, ha valamely neki nem szimpatikus tagállammal szemben politikai fegyverként használhatja”.