Többletpénzt kérnek német városok a bevándorlók miatt

A tizenöt elöljáró által aláírt levél címzettje Angela Merkel kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU), Horts Seehofer, a CDU-val szövetséges Keresztényszociális Unió (CSU), illetve Sigmar Gabriel, a baloldali Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, amely jelenleg épp egy nagykoalíció létrehozásával tárgyal a jobboldali pártokkal.

A levélben azon román és bolgár bevándorlók számára kérnek kormánypénzeket, akik nem rendelkeznek saját jövedelemmel ahhoz, hogy gondoskodni tudjanak magukról, és munkahelyet is képtelenek találni – írta a Focus Online alapján a Mediafax. A polgármesterek azt kérik a három pártelnöktől, hogy a koalíció létrehozása során vegyék figyelembe egyes önkormányzatok nehéz anyagi helyzetét.

A levelet Mannheim, Bochum, Delmenhorst, Dortmund, Duisburg, Gelsenkirchen, Hannover, Hamm, Herne, Hof, Köln, Mülheim/Ruhr, Münster, Nürnberg, Offenbach és Regensburg elöljárói látták el kézjegyükkel. megjegyzik ugyanakkor, hogy nem csupán ők, hanem más német városok polgármesterei is hasonló gondokkal küszködnek, nem rendelkeznek elég forrással ahhoz, hogy a bevándorlókról gondoskodjanak.

 Korlátozásokat kérnek

Offenbach polgármestere kifejtette: azt szeretné, ha a gyermekek után járó támogatást csak azok a bevándorlók kaphatnák meg, akik már hosszabb ideje Németországban élnek. Emellett szigorúbb ellenőrzéseket kér a szociális juttatással való visszaélések kiszűrésére, és fellépést szorgalmaz azon ingatlantulajdonosok ellen, akik olyan mértékben növelik a lakbéreket, hogy a bevándorlók képtelenek méltányos áron lakást bérelni.

Odafigyel Londonra az EB
Hétfőn este Jonathan Todd, Andor László foglalkoztatási biztos szóvivője közölte: az Európai Bizottság (EB) tanulmányozni fogja a brit kormány azon intézkedéseit, amelyekkel korlátozni kívánják a román és bolgár bevándorlók hozzáférését a szigetország szociális rendszeréhez. Rámutatott ugyanakkor: az EB azt szorgalmazza, hogy a tagállamok minden lehetséges eszközzel küzdjenek a „szociális turizmus” ellen, vagyis azon jelenség ellen, amikor egyes tagállamok polgárai nem munkát vállalni utaznak más tagállamokba, csupán az ottani szociális juttatásokat akarják kihasználni. Mint arról beszámoltunk, David Cameron brit miniszterelnök olyan intézkedés bevezetését fontolgatja, amely egyéves angliai tartózkodástól teszi függővé a román és bolgár állampolgárok számára a brit szociális rendszer juttatásaihoz való hozzáférést. Az ügy aktualitását az adja, hogy január elsejétől Londonnal fel kell oldania a két ország polgáraival szembeni munkaerő-piaci korlátozásokat, ez azonban heves ellenkezésbe ütközik. 

Nem kellenek a románok a briteknek

 A britek közel fele nem akarja, hogy a román és a bolgár állampolgárok Nagy-Britanniában éljenek és dolgozzanak – derül ki a brit Channel 5 televízió tegnap nyilvánosságra hozott felméréséből. A válaszadók 47 százaléka gondolja úgy, hogy a románoknak és a bolgároknak nem szabadna ugyanolyan munkavállalási joggal rendelkezniük a szigetországban, mint a többi EU-tagállam polgárai.

Csupán 25 százalék látná őket szívesen, 18 százalék pedig csak korlátozott hozzáféréssel a szociális juttatásokhoz. 42 százalék egyértelműen nem venne fel román vagy bolgár építőmunkást, további 42 százalék hajlandó lenne megfontolni, és csak 16 százalék alkalmazná a két balkáni ország polgárait. 53 százalék szerint a bevándorlók kisebb arányban járulnak hozzá a költségvetéshez, mint amilyen mértékben részesülnek belőle.

Eközben Cătălin Ivan, a kormányzó román Szociáldemokrata párt (PSD) európai parlamenti képviselőcsoportjának frakcióvezetője jelezte: magyarázatot kért David Willets felsőoktatásért felelős brit államitkárnak, magyarázatot követelve a román diákokat érintő ellenőrzésekről. Mint arról beszámoltunk, a brit kormány múlt héten jelezte, hogy felfüggesztették a lakhatási támogatásként folyósított diákhitel kifizetését a román és a bolgár főiskolai hallgatóknak, mivel az utóbbi évben gyanús mértékben megnőtt a két országból érkező igénylők száma. Ivan közölte: ha az ellenőrzés csak a két balkáni ország polgárait érinti, a PSD-s EP-képviselők értesítik az európai hatóságokat.