Göncz Kinga: Koszovó nem modell

Koszovó függetlenségének kikiáltása segíti-e a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiatörekvéseit?

Jelen pillanatban nagyon kockázatos összekötni Koszovó függetlenségét és az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit. Általában azok az országok tudják nehezen elfogadni Koszovó önálló állami létét, amelyek valamiért gyanút táplálnak saját kisebbségeikkel szemben. Attól tartanak, hogy Koszovó elismerése felhívás lenne szeparatista törekvésekre vagy megalapozatlan autonómiaigényekre. Az Ahtisaari-terv különben olyan jól körvonalazott kisebbségi jogvédõ csomagot fogalmazott meg, amely adott esetben mintául szolgálhat más ország számára is. Ennek alapján lehet, hogy néhány év múlva mintaszerû együttélés valósul majd meg Koszovóban, de ezt most még nagyon nehéz megjósolni. Minden nemzetközi dokumentum hangsúlyozza, hogy Koszovó ügye nem szolgálhat modellként más országok számára, pontosan azért, mert a világon rengeteg olyan konfliktushelyzet van, ahol elszakadási törekvéseket lehetne igazolni a koszovói rendezéssel. Éppen ezért a nemzetközi közösség nagyon óvatosan viszonyul Koszovóhoz. Az Unióval együtt mi magunk is azt mondjuk, hogy ez sui generis ügy, vagyis nem precedensértékû. Koszovó helyzete valóban egyedülálló, mivel a milosevicsi politika miatt kellett a nemzetközi közösségnek bevonulnia a tartományba, és a terület de facto már hosszú évek óta nem Szerbia része, hanem nemzetközi felügyelet alatt áll. Nem arról van szó tehát, hogy valaki egyik napról a másikra státust vált, és deklarálja függetlenségét.

És hogyan látja, mekkora a valódi veszély?

Minél inkább összekötjük az erdélyi autonómiatörekvéseket a koszovói függetlenséggel, annál inkább megerõsítjük azt a félelmet, ami kifejezetten megnehezíti, hogy bármit is el lehessen érni autonómiaügyekben. Demokráciákban csak akkor jöhet létre autonómia bármilyen formában, ha a kisebbség és a többség megállapodik róla. Ehhez bizalomépítés kell, és el kell érni, hogy ne keltsenek félelmet ennek kapcsán. Minél inkább Koszovóval kötjük össze Erdély kérdését, annál nehezebbé válik, hogy el lehessen érni akár a kulturális és oktatási önigazgatást.

A magyar diplomácia támogatja az RMDSZ autonómiatörekvéseit?

Igen, de a szándékok valóra váltásához kellene egy olyan megállapodás a többség és kisebbség között, amelyben le vannak fektetve az alapelvek, hogy ne kelljen folyamatosan egyezkedni, huzakodni. Az erdélyi autonómia kérdésében Magyarországnak azokat a mértékadó és legitimációval bíró erõket kell támogatnia, amelyeknek politikai támogatottsága van. Az RMDSZ abból indul ki, hogy az Európai Unió a szubszidiaritás és a regionalitás elve alapján olyan felhatalmazásokat ad a helyi közösségeknek, amelyek a megfelelõ szintre helyezik a döntéshozatalt. Így a fõleg magyarlakta kistérségek eljuthatnak az önrendelkezéshez, és sokkal hangsúlyosabban szólhatnak bele a döntésekbe.

FigyelõNet