Gazdák idei tüntetése a szlovén–magyar határon. 2025 január elején Varsóban újraindulnak a gazdatüntetések, amelyek várhatóan átfogják majd egész Európát
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A 2025-ös esztendő a gazdák tiltakozásával kezdődik. Több európai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet bejelentette, hogy a gazdák nagy méretű tiltakozó akciót szerveznek január 3-ára az Európai Bizottság varsói képviselete előtt, amikor Ursula von der Leyen, az EB elnöke Varsóba látogat abból az alkalomból, hogy 2025. január elején Lengyelország veszi át Magyarországtól az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét. Az európai gazdaszervezetek szerint az Európai Bizottság idéntől olcsó és szennyezett dél-amerikai mezőgazdasági termékekkel árasztja el az Európai Unió tagországait.
2025. január 01., 09:432025. január 01., 09:43
2025. január 01., 10:112025. január 01., 10:11
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a tervek szerint részt vesz az elnökség megnyitó gáláján, a gazdák pedig egy különleges „köszöntést” szerveztek ebből az alkalomból Varsóban, tájékoztat a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura egyesület honlapja.
Az erdélyi gazdaérdekvédelmi szervezet összefoglalója szerint az európai gazdák érdekképviseletét ellátó szervezetek
Így kívánnak fellépni az Európai Bizottság káros mezőgazdasági, éghajlat- és kereskedelmi politikájából fakadó fenyegetésekkel szemben, figyelembe véve a családi gazdaságok működését és jövőjét, az erdőgazdálkodást és a vadászatot, valamint az ipari gazdaságot fenyegető veszélyeket.
Az „5 x STOP” szlogen a következő témákra vonatkozik: Mercosur-egyezmény (az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac közötti szabadkereskedelmi megállapodás), European Green Deal (európai zöld megállapodás, amelynek célja 2050-re az üvegházhatást okozó gázok nullára való csökkentése), ukrán import, a lengyel erdők és a vadászat pusztítása, a lengyel gazdaság lerombolása.
A felsorolt öt téma közül négy nem szorul különösebb magyarázatra, de az ún. Mercosur-egyezmény mindenképpen. A Déli Közös Piac (Mercado Común del Sur, rövidítve: Mercosur) kereskedelmi és integrációs szervezet tagjai: Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay. A korábban tagsággal bíró Venezuelát 2016 decemberében felfüggesztették. A felsoroltakon kívül az összes többi dél-amerikai ország társult tagként vesz részt a szervezet munkájában.
Az Európai Unió és a Mercosur országok egy rendkívül hosszú, huszonöt évnyi tárgyalássorozatot követően 2024. június 28-án politikai egyezségre jutottak egy kereskedelmi megállapodás megkötéséről. Ez a megállapodás – elsősorban annak agrárvetülete miatt –, az összes európai termelőt érinti.
Noha a magyar EU-elnökség idején a tagországok egy részének támogatásával kemény lobbi alakult ki az egyezmény felfüggesztéséért, a kezdeményezés elbukott, így az 2025 január elsejétől lép érvénybe.
Az agrárkereskedelmet érintően az EU behozatala tízszerese az unió térségbe irányuló exportjának. Az EU–Mercosur közti megállapodással túlnyomórészt megszűnnek a Mercosur országokba irányuló uniós termékekre kivetett vámok. A térségbe irányuló uniós termékek kereskedelmének 91%-a teljes egészében liberalizálásra kerül egy tízéves időszak alatt, míg az EU a Mercosur országokból származó termékek kereskedelmének 92%-át fogja liberalizálni.
A Déli Közös Piac logója. A Mercosur kereskedelmi és integrációs szervezet tagjai: Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay
Marhahús: az unió éves marhahúsfogyasztása 8 millió tonna. Az EU jelenleg 200 000 tonna marhahúst importál a Mercosur-országokból. A megállapodás révén 99 000 tonna marhahús 7,5%-os, vagyis a jelenleginél jóval kedvezőbb vámmal érkezhet az EU-ba. Ezt a mennyiséget 5 év alatt, fokozatosan növekvő módon biztosítja az EU. A dél-amerikai marhahús olcsóbb, mint az unióban előállított, így ennek árcsökkentő hatása lesz.
Baromfi: az EU baromfihús fogyasztása évi 14 millió tonna. A megállapodás során 180 000 tonna baromfihús érkezhet vámmentesen az unióba. Ez a mennyiség fokozatosan, a megállapodás hatályba lépésétől számított 5 év alatt kerül elérésre.
Cukor: az EU éves cukorfogyasztása 19 millió tonna. A megállapodás révén 180 000 tonna finomítandó cukor érkezhet vámmentesen az unióba. (2018-ban az EU nettó exportőr volt, 2,1 millió tonna cukrot exportált.)
Etanol: a vegyipar számára 450 000 tonnás vámmentes kvóta kerül megnyitásra. Minden más felhasználó számára egy 200 000 tonnás kvóta kerül megnyitásra, a jelenlegi vám egyharmadával. A bevezetésre fokozatosan, 5 év alatt kerül sor.
Méz: Az EU jelenleg 35 000 tonna mézet importál a Mercosur országokból. A megállapodás 45 000 tonnás vámmentes kvótát biztosít a számukra. A bevezetésre fokozatosan, ugyancsak 5 év alatt kerül sor.
Tejtermékek: mindkét fél kedvezményeket biztosít meghatározott tejtermékekre, így például az EU-nak évi 30 000 tonna sajt és évi 10 000 tonna tejpor vámmentes exportjára lesz lehetősége. Az a mennyiség 10 év alatt, évi egyenlő nagyságú növekedéssel kerül fokozatosan elérésre. A vám 10 év alatt 10 egyenlő részletben kerül leépítésre. A Mercosur-országok vállalták, hogy jogi garanciákkal védenek majd az utánzástól 357 földrajzi árujelzővel elismert minőségi európai élelmiszer- és ital terméket. Az uniós élelmiszer-biztonsági előírások nem fognak megváltozni, a behozott termékeknek a jövőben is minden esetben meg kell felelniük az uniós előírásoknak.
Elemzések szerint az EU–Mercosur kereskedelmi egyezmény hatására jelentősen megnőne a mezőgazdasági termékek Európába történő exportja. Ez hátrányosan érintené az európai gazdákat, és 34 százalékkal növelné az üvegházhatású gázok kibocsátását is. A francia kormány felkérésére készített elemzés szerint
Az Európában betiltott, de a dél-amerikai országokban engedélyezett növényvédő szerek bejutása a kontinensre az élelmiszereken keresztül aláásná az európai élelmiszer-biztonságot, és az európai gazdák versenyképességét. Az egyezmény végső soron beáldozná az európai mezőgazdaságot, az élelmiszer-biztonságot, bolygónk természeti értékeit és éghajlatát az autóipar és a vegyipar óriáscégeinek érdekében.
Útblokáddal tiltakoznak a gazdák Franciaországban az ellen, hogy az Európai Bizottság az év végéig szabadkereskedelmi megállapodást kötne az Argentínát és Brazíliát is magába foglaló Dél-amerikai Közös Piac nevű kereskedelmi szervezettel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!