Gazdák hátrányban: román néppárti EP-képviselő is bírálja az EU új költségvetését

EP-képviselő

Figyelmeztetés. Siegfried Mureșan EP-képviselő szerint szembe kerülhetnek egymással a mezőgazdasági és a koghéziós alapok

Fotó: Facebook/Siegfried Mureșan

Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója az Európai Unió következő, 2028–2034-es többéves költségvetéséről szóló egyeztetéseken.

Krónika

2025. július 17., 13:592025. július 17., 13:59

2025. július 17., 14:092025. július 17., 14:09

Az Európai Néppárt tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott EP-képviselő szerint a közös agrárpolitikára (KAP) és a kohéziós politikára vonatkozó új tervek a tagállamok közötti, sőt az egyes országokon belüli kulcsfontosságú beruházási területek – például

a mezőgazdasági termelők és az iskolák vagy a kórházak – közötti „kannibalizálás” kockázatát hordozzák magukban.

„A Bizottság új megközelítést javasol a közös agrárpolitikára és a kohéziós politikára vonatkozóan: minden tagállamnak nemzeti tervet kell készítenie, és minden kormány maga dönti el, hogy mennyit juttat a mezőgazdasági termelőknek. Ez tisztességtelen versenyhez vezetne a különböző tagállamok azonos kategóriájú kedvezményezettjei között” – hangsúlyozta Mureșan az Economedia.ro gazdasági portál szerint.

A képviselő aláhúzta: egy ilyen decentralizált megközelítés veszélyezteti az uniós politikák koherenciáját és méltányosságát.

Idézet
Nem 27 különálló nemzeti megközelítésre van szükségünk, hanem egységes uniós szintű megközelítésre. A pénzeszközöket kiszámítható módon kell elosztani, nem pedig egy-egy kormány politikai akarata szerint”

– vélekedett.

A Mureșan által említett egyik konkrét kockázat az országok közötti eltérő lobbiképességből adódó egyensúlyhiány. „Ha az egyik ország gazdalobbija erősebb, mint a román gazdalobbi, akkor ők egyértelmű előnybe kerülnek. A mi gazdáink pedig lemaradnak” – figyelmeztetett.

Ezenkívül fennáll a létfontosságú ágazatok közötti költségvetési „kannibalizáció” veszélye is.

„A közös agrárpolitika és a kohézió között kannibalizáció lesz, és kannibalizáció lesz az országok és a projektek között, amit mi az Európai Parlamentben kategorikusan elutasítunk. Az egyes tagállamokon belül a mezőgazdasági termelők az iskolákkal és a kórházakkal versenyeznének a finanszírozásért” – hangsúlyozta.

Ami a konkrét elosztást illeti, az még nem világos.

„A Bizottság még nem küldte el a hivatalos dokumentációt az Európai Parlamentnek. De arra számítunk, hogy országonként meglesz a teljes keretösszeg, és aztán a nemzeti kormányok döntenek majd” – tette hozzá.

korábban írtuk

Az Európai Bizottság a 2028-2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós költségvetést javasol
Az Európai Bizottság a 2028-2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós költségvetést javasol

Az Európai Bizottság a 2028–2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós hosszú távú uniós költségvetést (MFF) javasol, amely megfelel a kontinens ambícióinak, szembenéz Európa kihívásaival és erősíti a függetlenségét – jelentette be Ursula von der Leyen.

Mureșan azt is bírálta, ahogyan a Bizottság a költségvetés mértékét kommunikálja.

Idézet
2000 milliárd eurós költségvetésről beszélnek, de ennek jelentős részét az uniós helyreállítási tervvel kapcsolatos adósságok teszik ki, amelyeket vissza kell fizetnünk. Ezek nem juttatások, hanem fizetési kötelezettségek.

A költségvetés reálértéken szinte azonos az előző többéves pénzügyi keretével – amit növekedésnek látunk, az csak az infláció hatása” – leplezte le a tényeket a politikus.

A képviselő azt is elmondta, hogy a finanszírozás növelésére számít az olyan területeken, mint a védelem, a biztonság és a kutatás, de figyelmeztetett, hogy ezek nem helyettesíthetik a mezőgazdaságba történő beruházásokat.

„A biztonság fontos, de élelmiszerbiztonság nélkül nem lehet biztonságunk. Nem veszélyeztethetjük az európaiak élelmezésbiztonságát” – mutatott rá Siegfried Mureșan.

Kemény bírálatok, heves viták

A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslatról most bonyolult tárgyalások kezdődnek, és 2027 végéig – valószínűleg sok kompromisszum révén – meg kell állapodni róla. Az Európai Tanácsban egyhangúságra, az Európai Parlamentben pedig abszolút többségi szavazásra van szükség – írja a Financial Times és a Politico.

Ursula von der Leyen javaslata az EU történetének legnagyobb – a korábbi 1,2 billió eurós költségvetéshez képest 2 billió eurós – költségvetésére

az Európai Bizottságon belül elégedetlenséget, kritikát és zűrzavart váltott ki, kollégái pedig arra figyelmeztettek, hogy a vezérigazgató túlközpontosító stílusa veszélyeztette a vita kezdetét.

A 2028-2034 közötti időszakra szóló költségvetés-tervezet, amelyen hónapokig dolgoztak, és amelyet még a biztosok csapata előtt is nagyrészt titokban tartottak, szokatlanul kritikus belső visszhangot váltott ki, és a közzététel előtti utolsó órákban jelentős engedményeket kellett tenni vele kapcsolatbab – írja a Financial Times.

A költségvetés várhatóan bonyolult vitát vált ki. A legtöbb kormány nem akar az eddiginél több pénzt adni az EU-nak, az Európai Parlament azonban éppen az ellenkezőjét követeli.

Az ukrajnai konfliktus miatt pedig sürgős védelmi beruházásokra van szükség, miközben a tagállamok nem akarnak kevesebb pénzt a mezőgazdasági termelőknek vagy a régióknak.

A biztosok lázadása azonban jól illusztrálta az európai tisztségviselők elégedetlenségét az elnök tekintélyelvű stílusával szemben, miután évekig „elszigetelt” döntéshozatalt folytatott, ami a kritikusok szerint rugalmatlanná és hibázásra hajlamossá tette Brüsszelt.

„Soha nem láttam még ilyen rossz helyzetet” – mondta egy uniós tagállam vezető diplomatája, aki az elmúlt három költségvetési tárgyaláson dolgozott. „Senki sem tudta az utolsó pillanatig, hogy mit kap, vagy mit fog fizetni” – idézte a Financial Times.

„Ha a bizottságban ilyen rossz a helyzet, ki tudja, milyen rossz lesz, amikor a valódi tárgyalások a tagállamokkal megkezdődnek” – mondta egy másik magas rangú uniós diplomata.

Néhány órával a költségvetési javaslat közzététele után von der Leyen hazája és az EU legnagyobb tagállama, Németország máris elutasította a tervezetet.

„Az uniós költségvetés általános növelése elfogadhatatlan egy olyan időszakban, amikor minden tagállam jelentős erőfeszítéseket tesz nemzeti költségvetésének megerősítésére” – mondta Stefan Kornelius kormányszóvivő.

„Ezért nem tudjuk elfogadni a Bizottság javaslatát” – mondta.

A költségvetés végleges jóváhagyása kaotikusan alakult Brüsszelben. A biztosok kabinetfőnökeinek – Hebdo néven ismert – ülése hétfő este kezdődött és szerda dél előtt nem sokkal ért véget.

Két jelenlévő szerint a megbeszéléseket hirtelen elnapolták, majd a keddi nap folyamán folytatták, csaknem hajnali 2 óráig, és szerdán reggel 8 órakor folytatták.

Von der Leyen ötlete az volt, hogy a különböző költségvetési alapokat egyesítsék az egyes országok terveiben, amelyeket csak akkor fizetnének ki, ha a kormányok megvalósítják a reformokat.

Véleménye szerint ez a rendszer arra ösztönözte volna az ellenszegülő országokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, miközben növelte volna Brüsszel befolyását a tagállamok fővárosaira.

A hetek múlásával azonban a mezőgazdasági termelők, régiók és európai parlamenti képviselők szövetsége jelezte, hogy ellenzi a terveket.

Még a bizottságon belül is jelentős engedményekre szólított fel egy valószínűtlen szövetség Roxana Mînzatu román szociáldemokrata biztos, egy jobboldali olasz politikus és egy mérsékelt luxemburgi politikus között, akinek a testvére gazdálkodó

– írja a Politico.

Ahogy az ellenállás erősödött a javaslatot megelőző héten, von der Leyen újabb engedményeket tett.

Ezek között szerepelt 500 milliárd euró közvetlen támogatás a mezőgazdasági termelők és halászok számára, a szociális kiadási alap visszaállítása, a szegényebb régiók célzott támogatásának fenntartása, valamint a 100 millió euró feletti árbevételre kivetett új társasági adó küszöbének megduplázása.

Mînzatu az Európai Szociális Alap (amely a munkanélküliek és más kiszolgáltatott csoportok szakképzését támogatja) fenntartása mellett kampányolt. Bár Mînzatu nem kapott pontos számadatot, de

azt a kötelezettségvállalást elérte, hogy a teljes költségvetés 14 százalékát szociális kiadásokra kell fordítani.

Eközben Raffaele Fitto kohéziós és reformügyi biztos ellenezte azt a tervet, amely a nemzeti kormányok hatáskörének növelését célozza a régiók rovására a források elosztásában.

Fitto végül elérte, hogy 218 milliárd eurót közvetlenül a kevésbé fejlett régiók kapjanak.

Bírál az Európai Parlament

Néhány tagállam nemtetszésén túl az Európai Parlament is azonnal kritikát fogalmazott meg.

Az EU hosszú távú költségvetéséért felelős társelőadók, Siegfried Mureșan (EPP, Románia) és Carla Tavares (S&D, Portugália), valamint a saját forrásokért felelős társelőadók, Sandra Gomez Lopez (S&D, Spanyolország) és Danuse Nerudova (EPP, Csehország) közös nyilatkozatban többek között arra figyelmeztetnek, hogy a költségvetési tervezet nem hagy elegendő forrást a kritikus prioritásokra, és hogy a kulcsfontosságú programok veszélybe kerülnek, másrészt pedig az EP demokratikus felügyelete kerül veszélybe.

Ez a költségvetési tervezet nem hagy elegendő forrást a kritikus prioritásokra, beleértve a versenyképességet, a kohéziót, a mezőgazdaságot, a védelmet, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a mindenki számára működő fenntartható gazdasághoz szükséges beruházásokat.

A javaslat kiindulópontja az ambíció megdöbbentő hiányát mutatja – mondják a társelőadók.

Az Európai Parlament is mély aggodalmát fejezte ki a javasolt költségvetési struktúrával kapcsolatban, és arra figyelmeztetett, hogy a sikeres programok „megaalapokká” való átalakítása azzal a kockázattal jár, hogy aláássa azokat a bevált politikákat, amelyek konkrét eredményeket hoztak és javították az életszínvonalat.

A bizottságában tapasztalható nyugtalanság ellenére csak a magyar Várhelyi Olivér fejezte ki hivatalosan az ellenvéleményét a költségvetés jóváhagyásáról szóló szerdai ülésen, a megbeszélésekről tájékozott személyek szerint.

A magyar kormány is keményen bírálja a tervezetet
Brüsszel javaslata egy ukránbarát költségvetés, a célja pedig világos, mint a nap: Ukrajnába akarják vinni az európai emberek pénzét – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Facebookon közzétett videójában.
A kormányfő elmondta, hogy a szerdai kormányülésen meghallgatták Nagy István agrárminisztert és Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert is.
„Megtárgyaltuk a brüsszeli javaslatot. Ez egy hét évre vonatkozó költségvetési javaslat. A kép, amely kibontakozik, súlyosabb, mint gondoltuk” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor hozzátette: már nemcsak Brüsszelben áll a bál, hanem az Európai Tanács budapesti képviseletén is, ahol a magyar gazdák tüntettek.
„Úgy összegezhető Brüsszel javaslata, hogy ez egy ukránbarát költségvetés, a célja pedig világos, mint a nap: Ukrajnába akarják vinni az európai emberek pénzét” – mondta Orbán Viktor.
Kijelentette: ez a brüsszeli terv még tárgyalási alapnak is gyenge, azt javasoljuk, vonják vissza és készítsenek egy olyat, ami nem Zelenszkij és Ukrajna érdekeit, hanem az európai emberek és az európai gazdák érdekeit szolgálja.
„Brüsszelt meg kell állítani!” – zárta videóját Orbán Viktor. A videóhoz írt posztban a kormányfő úgy fogalmazott: Brüsszel azonnal vonja vissza az ukránbarát költségvetési tervét!

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké

Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké
2025. október 18., szombat

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország

Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország
2025. október 17., péntek

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal

Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal
2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett
2025. október 16., csütörtök

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok

Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.

Drónok százaival és több tucat rakétával támadták Ukrajnát az oroszok