Figyelmeztetés. Siegfried Mureșan EP-képviselő szerint szembe kerülhetnek egymással a mezőgazdasági és a koghéziós alapok
Fotó: Facebook/Siegfried Mureșan
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója az Európai Unió következő, 2028–2034-es többéves költségvetéséről szóló egyeztetéseken.
2025. július 17., 13:592025. július 17., 13:59
2025. július 17., 14:092025. július 17., 14:09
Az Európai Néppárt tagpártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott EP-képviselő szerint a közös agrárpolitikára (KAP) és a kohéziós politikára vonatkozó új tervek a tagállamok közötti, sőt az egyes országokon belüli kulcsfontosságú beruházási területek – például
„A Bizottság új megközelítést javasol a közös agrárpolitikára és a kohéziós politikára vonatkozóan: minden tagállamnak nemzeti tervet kell készítenie, és minden kormány maga dönti el, hogy mennyit juttat a mezőgazdasági termelőknek. Ez tisztességtelen versenyhez vezetne a különböző tagállamok azonos kategóriájú kedvezményezettjei között” – hangsúlyozta Mureșan az Economedia.ro gazdasági portál szerint.
A képviselő aláhúzta: egy ilyen decentralizált megközelítés veszélyezteti az uniós politikák koherenciáját és méltányosságát.
– vélekedett.
A Mureșan által említett egyik konkrét kockázat az országok közötti eltérő lobbiképességből adódó egyensúlyhiány. „Ha az egyik ország gazdalobbija erősebb, mint a román gazdalobbi, akkor ők egyértelmű előnybe kerülnek. A mi gazdáink pedig lemaradnak” – figyelmeztetett.
Ezenkívül fennáll a létfontosságú ágazatok közötti költségvetési „kannibalizáció” veszélye is.
„A közös agrárpolitika és a kohézió között kannibalizáció lesz, és kannibalizáció lesz az országok és a projektek között, amit mi az Európai Parlamentben kategorikusan elutasítunk. Az egyes tagállamokon belül a mezőgazdasági termelők az iskolákkal és a kórházakkal versenyeznének a finanszírozásért” – hangsúlyozta.
„A Bizottság még nem küldte el a hivatalos dokumentációt az Európai Parlamentnek. De arra számítunk, hogy országonként meglesz a teljes keretösszeg, és aztán a nemzeti kormányok döntenek majd” – tette hozzá.
Az Európai Bizottság a 2028–2034 közötti időszakra 2000 milliárd eurós hosszú távú uniós költségvetést (MFF) javasol, amely megfelel a kontinens ambícióinak, szembenéz Európa kihívásaival és erősíti a függetlenségét – jelentette be Ursula von der Leyen.
Mureșan azt is bírálta, ahogyan a Bizottság a költségvetés mértékét kommunikálja.
A költségvetés reálértéken szinte azonos az előző többéves pénzügyi keretével – amit növekedésnek látunk, az csak az infláció hatása” – leplezte le a tényeket a politikus.
A képviselő azt is elmondta, hogy a finanszírozás növelésére számít az olyan területeken, mint a védelem, a biztonság és a kutatás, de figyelmeztetett, hogy ezek nem helyettesíthetik a mezőgazdaságba történő beruházásokat.
„A biztonság fontos, de élelmiszerbiztonság nélkül nem lehet biztonságunk. Nem veszélyeztethetjük az európaiak élelmezésbiztonságát” – mutatott rá Siegfried Mureșan.
A 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslatról most bonyolult tárgyalások kezdődnek, és 2027 végéig – valószínűleg sok kompromisszum révén – meg kell állapodni róla. Az Európai Tanácsban egyhangúságra, az Európai Parlamentben pedig abszolút többségi szavazásra van szükség – írja a Financial Times és a Politico.
Ursula von der Leyen javaslata az EU történetének legnagyobb – a korábbi 1,2 billió eurós költségvetéshez képest 2 billió eurós – költségvetésére
A 2028-2034 közötti időszakra szóló költségvetés-tervezet, amelyen hónapokig dolgoztak, és amelyet még a biztosok csapata előtt is nagyrészt titokban tartottak, szokatlanul kritikus belső visszhangot váltott ki, és a közzététel előtti utolsó órákban jelentős engedményeket kellett tenni vele kapcsolatbab – írja a Financial Times.
A költségvetés várhatóan bonyolult vitát vált ki. A legtöbb kormány nem akar az eddiginél több pénzt adni az EU-nak, az Európai Parlament azonban éppen az ellenkezőjét követeli.
Az ukrajnai konfliktus miatt pedig sürgős védelmi beruházásokra van szükség, miközben a tagállamok nem akarnak kevesebb pénzt a mezőgazdasági termelőknek vagy a régióknak.
„Soha nem láttam még ilyen rossz helyzetet” – mondta egy uniós tagállam vezető diplomatája, aki az elmúlt három költségvetési tárgyaláson dolgozott. „Senki sem tudta az utolsó pillanatig, hogy mit kap, vagy mit fog fizetni” – idézte a Financial Times.
„Ha a bizottságban ilyen rossz a helyzet, ki tudja, milyen rossz lesz, amikor a valódi tárgyalások a tagállamokkal megkezdődnek” – mondta egy másik magas rangú uniós diplomata.
„Az uniós költségvetés általános növelése elfogadhatatlan egy olyan időszakban, amikor minden tagállam jelentős erőfeszítéseket tesz nemzeti költségvetésének megerősítésére” – mondta Stefan Kornelius kormányszóvivő.
„Ezért nem tudjuk elfogadni a Bizottság javaslatát” – mondta.
A költségvetés végleges jóváhagyása kaotikusan alakult Brüsszelben. A biztosok kabinetfőnökeinek – Hebdo néven ismert – ülése hétfő este kezdődött és szerda dél előtt nem sokkal ért véget.
Két jelenlévő szerint a megbeszéléseket hirtelen elnapolták, majd a keddi nap folyamán folytatták, csaknem hajnali 2 óráig, és szerdán reggel 8 órakor folytatták.
Véleménye szerint ez a rendszer arra ösztönözte volna az ellenszegülő országokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, miközben növelte volna Brüsszel befolyását a tagállamok fővárosaira.
A hetek múlásával azonban a mezőgazdasági termelők, régiók és európai parlamenti képviselők szövetsége jelezte, hogy ellenzi a terveket.
– írja a Politico.
Ahogy az ellenállás erősödött a javaslatot megelőző héten, von der Leyen újabb engedményeket tett.
Ezek között szerepelt 500 milliárd euró közvetlen támogatás a mezőgazdasági termelők és halászok számára, a szociális kiadási alap visszaállítása, a szegényebb régiók célzott támogatásának fenntartása, valamint a 100 millió euró feletti árbevételre kivetett új társasági adó küszöbének megduplázása.
Mînzatu az Európai Szociális Alap (amely a munkanélküliek és más kiszolgáltatott csoportok szakképzését támogatja) fenntartása mellett kampányolt. Bár Mînzatu nem kapott pontos számadatot, de
Eközben Raffaele Fitto kohéziós és reformügyi biztos ellenezte azt a tervet, amely a nemzeti kormányok hatáskörének növelését célozza a régiók rovására a források elosztásában.
Fitto végül elérte, hogy 218 milliárd eurót közvetlenül a kevésbé fejlett régiók kapjanak.
Néhány tagállam nemtetszésén túl az Európai Parlament is azonnal kritikát fogalmazott meg.
Az EU hosszú távú költségvetéséért felelős társelőadók, Siegfried Mureșan (EPP, Románia) és Carla Tavares (S&D, Portugália), valamint a saját forrásokért felelős társelőadók, Sandra Gomez Lopez (S&D, Spanyolország) és Danuse Nerudova (EPP, Csehország) közös nyilatkozatban többek között arra figyelmeztetnek, hogy a költségvetési tervezet nem hagy elegendő forrást a kritikus prioritásokra, és hogy a kulcsfontosságú programok veszélybe kerülnek, másrészt pedig az EP demokratikus felügyelete kerül veszélybe.
A javaslat kiindulópontja az ambíció megdöbbentő hiányát mutatja – mondják a társelőadók.
Az Európai Parlament is mély aggodalmát fejezte ki a javasolt költségvetési struktúrával kapcsolatban, és arra figyelmeztetett, hogy a sikeres programok „megaalapokká” való átalakítása azzal a kockázattal jár, hogy aláássa azokat a bevált politikákat, amelyek konkrét eredményeket hoztak és javították az életszínvonalat.
A bizottságában tapasztalható nyugtalanság ellenére csak a magyar Várhelyi Olivér fejezte ki hivatalosan az ellenvéleményét a költségvetés jóváhagyásáról szóló szerdai ülésen, a megbeszélésekről tájékozott személyek szerint.
A magyar kormány is keményen bírálja a tervezetet
Brüsszel javaslata egy ukránbarát költségvetés, a célja pedig világos, mint a nap: Ukrajnába akarják vinni az európai emberek pénzét – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Facebookon közzétett videójában.
A kormányfő elmondta, hogy a szerdai kormányülésen meghallgatták Nagy István agrárminisztert és Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert is.
„Megtárgyaltuk a brüsszeli javaslatot. Ez egy hét évre vonatkozó költségvetési javaslat. A kép, amely kibontakozik, súlyosabb, mint gondoltuk” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor hozzátette: már nemcsak Brüsszelben áll a bál, hanem az Európai Tanács budapesti képviseletén is, ahol a magyar gazdák tüntettek.
„Úgy összegezhető Brüsszel javaslata, hogy ez egy ukránbarát költségvetés, a célja pedig világos, mint a nap: Ukrajnába akarják vinni az európai emberek pénzét” – mondta Orbán Viktor.
Kijelentette: ez a brüsszeli terv még tárgyalási alapnak is gyenge, azt javasoljuk, vonják vissza és készítsenek egy olyat, ami nem Zelenszkij és Ukrajna érdekeit, hanem az európai emberek és az európai gazdák érdekeit szolgálja.
„Brüsszelt meg kell állítani!” – zárta videóját Orbán Viktor. A videóhoz írt posztban a kormányfő úgy fogalmazott: Brüsszel azonnal vonja vissza az ukránbarát költségvetési tervét!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!