
Kilátástalan helyzet. A Hamász nem akar tárgyalni, amíg Izrael fenntartja a blokádot, Izrael szerint viszotn a Hamász visszaél a Gáza lakóinak szánt élelmiszer-segélyekkel
Fotó: Facebook/UNRWA
A Hamász egyik magas rangú tisztségviselője kijelentette, hogy a terrorszervezet nem érdekelt a további tárgyalásokban egy új gázai tűzszüneti és túszszabadítási megállapodásról, miközben Izrael folytatja „kiéheztető háborúját”.
2025. május 07., 10:312025. május 07., 10:31
Izrael kilenc héttel ezelőtt leállított minden, Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyt, majd újraindította katonai offenzíváját, mondván, így gyakorol nyomást a Hamászra, hogy engedje szabadon a túszokat.
Basszem Naim, a Hamász egyik magas rangú vezetője azonban a BBC szerint azt mondta, hogy „nincs értelme semmilyen tárgyalásnak”, amíg a blokád fennáll.
Kommentárja azután hangzott el, hogy az izraeli biztonsági kabinet jóváhagyta a kiterjesztett offenzívát, amely Gáza 2,1 millió lakosa nagy részének kényszerű kitelepítését és a teljes palesztin terület határozatlan időre szóló megszállását eredményezheti.
Az ENSZ humanitárius hivatala elutasította ezt az elképzelést, mondván, hogy az nem felel meg az alapvető humanitárius elveknek, és „szándékos kísérletnek tűnik a segélyek fegyverré tételére”.
Hétfőn az izraeli hadsereg szóvivője azt mondta, hogy a Gázai övezetre kiterjesztett szárazföldi offenzívájuk célja, hogy hazahozzák a fennmaradó 59 túszt, akik közül legfeljebb 24-en lehetnek életben, és elérjék a Hamász-rezsim „felszámolását és döntő vereségét”.
A hadművelet „széles körű” lenne, és „a Gázai övezet lakosságának nagy részének elmozdításával járna – annak érdekében, hogy megvédjük őket egy Hamász-mentes övezetben” – tette hozzá.
Egy izraeli tisztségviselő tájékoztatta a médiát arról, hogy
Egy másik tisztségviselő azt mondta, hogy az akciót csak Donald Trump amerikai elnök jövő heti, a térségben tett látogatása után hajtanák végre, ami szerinte „lehetőséget” biztosítana a Hamásznak arra, hogy új tűzszüneti és túszmegállapodást kössön.
Basszem Naim keddi megjegyzései ennek ellentmondani látszottak.
„Nincs értelme semmilyen tárgyalásnak vagy új javaslatok melletti elköteleződésnek, amíg Izrael folytatja kiéheztető háborúját népünk ellen a Gázai övezetben – egy olyan háborút, amelyet a nemzetközi közösség, beleértve az ENSZ intézményeit is, háborús bűncselekménynek minősített” – mondta.
Az izraeli kormány nem adott azonnali választ, de Becálel Szmotrics radikális jobboldali pénzügyminiszter egy konferencián azt mondta, hogy egy izraeli győzelem Gázában azt eredményezné, hogy a terület „teljesen megsemmisülne”, és lakosai a déli részen „koncentrálódnának”, ahonnan „nagy számban indulnának el harmadik országokba”.
António Guterres ENSZ-főtitkár arra figyelmeztetett, hogy az izraeli szárazföldi hadműveletek kiterjesztése és a katonai jelenlét meghosszabbítása „elkerülhetetlenül még több civil halálához és Gáza további pusztulásához vezetne”.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint Izrael tervei „elfogadhatatlanok”, és kormánya „megsérti a humanitárius jogot”.
Washingtonban Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok segíteni fog a gázai emberek élelmiszerrel való ellátásában, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.
„Az emberek éheznek, és segíteni fogunk nekik, hogy élelemhez jussanak” – mondta.
– tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, Izrael március 2-án leállította a segélyszállítmányok és egyéb ellátmányok szállítását, és március 18-án folytatta offenzíváját, miután összeomlott a kéthónapos tűzszünet, amelynek során 33 izraeli túszt engedtek szabadon az izraeli börtönökben lévő mintegy 1900 palesztin fogolyért cserébe.
A segélyszervezetek azonban arra figyelmeztettek, hogy tömeges éhínség fenyeget, ha a blokád nem szűnik meg.
Kedden a Hamász vezette polgári védelmi ügynökség tisztviselői közölték, hogy az izraeli csapások Gázában legalább 37 ember halálát okozták.
Izrael többek között lebombázott egy ENSZ által működtetett iskolát a Burejdzs menekülttáborban, amelyet a kitelepített családok számára használtak menedékként, 31 ember meghalt és több tucatnyian megsebesültek – közölte a gázai polgári védelmi ügynökség az AFP-vel.
A halottak között gyerekek és nők is voltak.
Az izraeli hadsereg a Hamász megsemmisítésére indított hadjárata válasz a 2023. október 7-én elkövetett, példátlan, határokon átnyúló támadásra, amelyben mintegy 1200 embert öltek meg és 251 embert ejtettek túszul.
A terület Hamász vezette egészségügyi minisztériuma szerint azóta legalább 52 615 ember vesztette életét Gázában, ebből 2 507 azóta, hogy az izraeli offenzíva újraindult.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Irán egyre inkább elveszíti az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött – közölte a hajózási forgalmat figyelő Kpler.
Szerdán lépett államfői hivatalába Baka András.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Oroszország azzal vádolta az Egyesült Királyságot, hogy „szándékosan az ukrajnai válság eszkalációja mellett döntött”, miután megerősítést nyert, hogy brit gyártmányú drónokat használtak oroszországi célpontok elleni támadások során.
szóljon hozzá!