
Transzatlanti összefogással, az Egyesült Államok és „egy erős Európai Unió” szoros együttműködésével kell választ adni a legsürgetőbb biztonságpolitikai kihívásokra – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Hannoverben Barack Obama amerikai elnökkel, David Cameron brit kormányfővel, Francois Hollande francia államfővel és Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.
2016. április 26., 16:352016. április 26., 16:35
A több mint kétórás informális tanácskozás után tett sajtónyilatkozatában Angela Merkel kiemelte: az illegális migráció ügyében az ötök egyetértenek abban, hogy a menekülésre késztető okok megszüntetésére kell törekedni és végre kell hajtani az EU–Törökország megállapodást.
A Líbiából a Földközi-tengeren Olaszországba vezető útvonallal kapcsolatban az Egyesült Államok szükség esetén készen áll közreműködni a migrációs helyzet kezelésében, és az ötök elkötelezettek a líbiai egységkormány megerősítése mellett – tette hozzá.
Washington részt vesz az Égei-tengeren az embercsempészek ellen indított NATO-műveletben, a Líbia–Olaszország migrációs útvonal ügyére vonatkozó együttműködésről viszont nincsenek konkrét tervek – fűzte hozzá Angela Merkel, rámutatva, hogy az EU a térségben folytatja Sophia nevű tengeri műveletét.
A szíriai helyzettel kapcsolatban közös meggyőződés, hogy a genfi békefolyamat révén politikai megoldásra kell jutni, az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcot pedig folytatni kell. Az ukrán válságban is a politikai rendezésre, a minszki megállapodások végrehajtására kell törekedni, a következő feladat a választási törvény megalkotása és a választások lebonyolítása a kelet-ukrajnai válságövezetben – mondta a kancellár a „mini G5” csúcsnak – a G7 csoport Kanada és Japán kormányfőjének részvétele nélkül rendezett találkozójának – is nevezett megbeszélés után.
Angela Merkel felidézte, hogy ebben a formátumban korábban is tárgyaltak már – tavaly a törökországi Antalyában, a G20 csoport csúcstalálkozójának margóján –, és kiemelte, hogy az ötök továbbra is szorosan egyeztetnek majd a „nagy politikai és biztonságpolitikai kihívásokról, abban a szellemben, hogy együtt sokkal erősebbek vagyunk, mint egyedül\".
A találkozót Barack Obama kétnapos munkalátogatása alkalmából tartották. Az amerikai elnök a hannoveri nemzetközi ipari vásár (Hannover Messe) megnyitójára utazott Alsó-Szászország tartomány fővárosába. Nagyjából 26 órás látogatása alatt négyszer szólalt meg nyilvánosan, és mindegyik alkalommal kiemelte, hogy szoros baráti kapcsolat fűzi Angela Merkelhez.
A látogatás egyetlen konkrét bejelentése az volt, hogy egy újabb, 250 fős különleges katonai egységet vezényelnek Szíriába.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!