
Saját árnyékát kellene átugrania az amerikai és az orosz elnöknek, ha elmozdulást akarnak elérni a szíriai válság kérdésében. Egyelőre azonban fagyos a viszony Barack Obama és Vlagyimir Putyin között, és kérdés, hogy a szentpétervári G20 csúcstalálkozó hoz-e enyhülést közöttük – írta a dpa német hírügynökség.
2013. szeptember 04., 15:292013. szeptember 04., 15:29
A két vezető viszonya ugyanis csöppet sem javult június óta – mi több: a Snowden-ügy, illetve az amerikai informatikusnak nyújtott orosz menedékjog miatt Obama lemondta Putyinnal tervezett kétoldalú találkozóját. Helyette szerdán Svédországban kezdett látogatást, s ma Stockholmból utazik tovább Szentpétervárra.
A G20-csúcs házigazdájaként Putyin számára nagyobb a tét annál, hogy csupán hangot adjon az Egyesült Államok magatartása miatt érzett krónikus bosszúságának. A kétnapos eseményen diplomáciai érzékről is tanúbizonyságot kell adnia a pazar Konsztantyin-palotában. Bár az oroszok váltig berzenkedtek ellene, az augusztus 21-i gáztámadás után nem úszhatják meg, hogy a csúcstalálkozón szóba kerüljön Szíria kérdése – ha nem a plénumon, akkor legalább a szűkebb körű eszmecseréken.
Angela Merkel német kancellár a hírek szerint megpróbál közvetíteni a nagyhatalmak között. A tárgyalásokra kedvező hatással lehet, hogy egyelőre lekerült a közvetlen napirendről Obamának az a fenyegetése, miszerint katonai csapással bünteti meg a szíriai rezsimet mérgesgáz bevetéséért. Az amerikai elnök meg akarja szerezni a kongresszus jóváhagyását az intervencióhoz, ám a honatyák csak szeptember 9-én térnek vissza a Capitoliumba. Addig tehát \"jégen van\" a szíriai beavatkozás kérdése.
A szentpétervári tanácskozás tulajdonképpeni témája a világgazdaság helyzete lesz. Öt évvel a Lehman Brothers bankház csődje után a nemzetközi gazdaság ma is messze van a stabil növekedési pályától. Aggodalomra pedig nem csak Európa ad okot. Az Egyesült Államok szövetségi költségvetésén változatlanul irdatlan lyuk tátong – akkora, hogy akár már ősszel fizetésképtelenné válhat a világ legnagyobb nemzetgazdasága. Ez a kilátás, valamint a Szíria elleni katonai csapás lehetősége valóságos méreg a gazdaság számára, globális szinten elbizonytalanítva a befektetőket.
A ma kezdődő tanácskozás a nyolcadik lesz a G20-csúcsok történetében. Korábban még nem akadt példa arra, hogy a fórumra ekkora súllyal nehezedtek volna a nemzetközi válságok.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!