
Roger Torrent
Fotó: Lavanguardia.com/AFP/Lluis Gene
Megalakult Katalónia új összetételű parlamentje szerdán Barcelonában, amely első ülésén megválasztotta a törvényhozás új, függetlenségpárti elnökét, valamint elnökségét.
2018. január 17., 16:272018. január 17., 16:27
A most kezdődő, 12. parlamenti ciklusban a katalán parlament házelnöke Roger Torrent lett, a függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) 38 éves képviselője, aki egyben az eddigi legfiatalabb politikus ezen a poszton. A képviselőt a szavazás második körében választották meg a tisztségre egyszerű többséggel, 65 igen szavazattal a 135 fős törvényhozásban.
„Sokszínű, egymást keresztező identitású társadalom vagyunk, amelynek szorosabbra kell szőni az összetartó szövetét” – hangsúlyozta.
Roger Torrent szólt arról, hogy feladatuk a parlament szuverenitásának helyreállítása és megerősítése, az első lépésnek nevezte, hogy véget vessenek az állami beavatkozásnak a katalán intézményekben.
A parlament függetlenségi képviselői az eseményen sárga szalagot viseltek a ruhájukon, tiltakozásként amiatt, hogy politikustársaik közül többen előzetes letartóztatásban vannak. Továbbá nagyméretű sárga szalagot helyeztek a parlamenti patkóban, azon képviselők az ülőhelyén, akik emiatt nem lehetnek személyesen jelen az eseményen. Az alakuló ülésen a képviselők szavaztak a parlament elnökségéről is; a hét tisztségéből négyet függetlenségpárti politikusok tölthetnek be.
A december 21-i parlamenti választások eredményeként a legnagyobb frakciót (36 fő) a győztes Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpárt alakíthatta meg, amely azonban hiába kapta meg a legtöbb szavazatot, a törvényhozásban nem került többsége, míg a három függetlenségi párt összességében rendelkezik a képviselői mandátumok többségével (70 fő).
Az alakuló ülés fontos kérdése volt, hogy szavazhatnak-e az előzetes letartóztatásban lévő képviselők, és azok, akik Brüsszelben vannak. A legfelsőbb bíróság a múlt héten nem emelt kifogást az ellen, hogy az előzetes letartóztatásban lévő három képviselő átruházza szavazati jogát, de a döntést a parlament elnökségének hatáskörébe utalta. Az alakuló ülést levezető korelnökség pedig engedélyezte ezt számukra.
Az alakuló ülés idejére a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) és az Ómnium Cultural függetlenségpárti katalán civil szervezet több száz fős megmozdulást szervezett a parlament épületéhez. Sokan katalán zászlókkal, és a függetlenséget szimbolizáló csillagos lobogókkal érkeztek. Az egybegyűltek odakint óriáskivetítőkön követhették az ülésteremben zajló eseményeket. A katalán rendőrség biztonsági okokból lezárta a parlament épülete körüli parkot, így a demonstrálók azon kívül gyűltek össze.
Az ERC és az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) függetlenségi párt megállapodott arról, hogy újraválasztanák Carles Puigdemont leváltott elnököt. A házelnökség első fontos döntése az lesz, hogy határozzon arról: jóváhagyja-e a távollévő politikus személyéről szóló szavazást.
A katalán parlament jogászainak állásfoglalása szerint a vonatkozó jogszabályok ezt nem teszik lehetővé, ám véleményük figyelembe vétele nem kötelező a házelnökség számára. A spanyol kormány korábban jelezte, hogy bírósághoz fordul, ha a leváltott katalán elnököt távollétében újraválasztja a parlament.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!