
Ukrajnai bevetés. Hamarosan francia kiképzőtisztek segítik az ukrán hadsereget
Hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába, hogy meglátogassák a helyi kiképzőközpontokat – közölte hétfőn Olekszandr Szirszkij az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
2024. május 28., 08:002024. május 28., 08:00
„Örömmel veszem Franciaország kezdeményezését, hogy kiképzőket küldjön Ukrajnába ukrán katonák felkészítésére” – jelezte Telegram-oldalán Szirszkij a Sébastien Lecornu francia védelmi miniszterrel videóösszeköttetés útján folytatott beszélgetést követően.
– tette hozzá.
A főparancsnok ugyan nem bocsátkozott részletekbe, de úgy vélekedett, hogy Franciaország eltökéltsége felbátorít majd más partnereket is arra, hogy csatlakozzanak ehhez „az ambiciózus projekthez”.
Olekszij Honcsarenko ukrán ellenzéki parlamenti képviselő szintén megerősítette az értesülést.
– írta a politikus Telegram-oldalán.
Emmanuel Macron francia elnök egy párizsi konferencia alkalmával februárban felvetette nyugati csapatok küldését Ukrajnába a helyi fegyveres erők kiképzésére.
A francia védelmi tárca a Reuters hírügynökségnek eljuttatott közleményében hangsúlyozta: „Ahogy már többször is említettük, az ukrán területen történő kiképzés egyike azon projekteknek, amelyekről vita folyik a köztársasági elnök által február 26-án összehívott, Ukrajnát támogató konferencia óta”.
„Mint minden akkor megvitatott projekten, e téren is folyik a munka az ukránokkal, különösen azért, hogy megértsük pontos szükségleteiket” – tette hozzá a francia védelmi tárca.
Lavrov: A NATO-főtitkár túllépte hatáskörét
Nincs joga Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak ahhoz, hogy a szövetség összes tagja nevében nyilatkozzon egy olyan kérdésben, amelyet nem vitattak meg közösen – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapnak hétfőn Taskentben.
Lavrov ekként kommentálta, hogy Stoltenbergnek a szövetség parlamenti közgyűlésének szófiai ülésén arra szólított fel, jogosítsák fel Ukrajnát arra, hogy nyugati fegyverekkel csapást mérjen orosz területen lévő „törvényes célpontokra”.
„Kétlem, hogy a főtitkár vállalhatna ilyen felelősséget, és beszélhetne a blokk tagjai nevében, amikor a NATO-n belül még nem vitatták meg ezt a témát” – mondta a miniszter.
Lavrov szerint Stoltenberg nyilatkozatával túllépte hatáskörét. Az orosz külügyminiszter rámutatott, hogy a főtitkár szavait már elítélték egyes tagállamok vezetői, köztük Giorgia Meloni olasz miniszterelnök.
„A NATO részt vesz ebben a konfliktusban, közvetlenül részt vesz a konfliktusban. Ez nem lehet az ő személyes véleménye, ő egy hivatalos személy, ő az Észak-atlanti Szövetség főtitkára. Mi ezt így értelmezzük” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ugyanerről, ugyancsak az Izvesztyija című lapnak
„Biztos vagyok benne, hogy ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban.
Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ” – mondta Stoltenberg Szófiában.
Egyúttal szót emelt az ellen, hogy NATO-erők „Ukrajna területén vagy légterében” bevetésre kerüljenek, mert ellenkező esetben „nehéz lesz a szervezetet távol tartani a konfliktustól”.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
szóljon hozzá!