Folytatódik a maláj gép roncsainak vizsgálata

Shiv Sharma, az az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szóvivője közölte, a helyzet veszélyessé vált a megfigyelők számára, ezért hagyták el a helyszínt. Ugyanakkor nem mindenki távozott, egy kisebb csoport tovább vizsgálódik.

Hírügynökségi beszámolók szerint a gép roncsainál mintegy 70 szakember, köztük egy holland és ausztrál küldöttség, illetve az EBESZ missziója kutatott a július 17-én történt szerencsétlenség áldozatainak maradványai után. Az EBESZ a Twitteren azt írta, „hosszú nap előtt állnak”, amely során az áldozatok maradványainak felkutatására fognak összpontosítani.

Az ukrán hatóságok szerint a katasztrófa 298 áldozata közül 80-nak a holttestét még nem találták meg. A holland küldöttség egy tagja azt mondta, hogy az összes áldozat megtalálása akár újabb hetekbe is telhet. Az AFP hírügynökség riportere szerint a szak­értők munkáját szombaton fegyveres szakadárok felügyelték.

A maláj nemzeti lé­gitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-es gépe Donyeck megyében, oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területen zuhant le július 17-én. A gépen tartózkodók közül senki sem élte túl a katasztrófát, mind a 298-an meghaltak. A maláj utasszállítót minden bizonnyal egy Buk légvédelmi rakétával lőtték le. Az ukrán kormány és az Egyesült Államok a szakadárokat vádolta a gép lelövésével. A szakadárok szerint Kijev felelős a történtekért.

Barack Obama amerikai elnök eközben ismételten aggályait fejezte ki orosz partnerének, Vlagyimir Putyin elnöknek az ukrajnai szakadárok számára nyújtott orosz támogatás megnövelése miatt, akárcsak amiatt, hogy – mint Washingtonban vallják – Moszkva megsértette a földi telepítésű rövid és közepes hatótávolságú nukleáris rakétákról szóló, 1987-ben megkötött szerződést. A két elnök pénteki telefonbeszélgetéséről közleményben számolt be a Fehér Ház.

Ez volt az első kapcsolatfelvétel a két vezető között a maláj utasszállító repülőgép Kelet-Ukrajna felett július 17-én történt lelövését, illetve azt követően, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrán válságban játszott szerepe miatt. Obama kijelentette, hogy a válság diplomáciai eszközökkel történő rendezését részesíti előnyben.

A Kreml sajtóirodája a két elnök eszmecseréjéből azt emelte ki, hogy Putyin kontraproduktívnak nevezte a Moszkva ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedéseket, rámutatva, hogy azok komoly károkat okoznak a nemzetközi kapcsolatokban és az általános értelemben vett globális stabilitásnak is.