
Fotó: Rompres
2008. február 20., 00:002008. február 20., 00:00
Castro lemondásának hírére Kuba demokratizálódására vonatkozó reményeiknek adtak hangot a nagyhatalmak vezetői. A Ruandában tartózkodó George Bush amerikai elnök szerint Fidel Castro lemondásának „demokratikus átmenetet” kell hoznia Kubában. „Remélem, elkezdődik egy átmeneti időszak”, amely végül elvezet a szabad és igazságos választásokhoz a kubai nép életében. „Nem azokra a megrendezett választásokra gondolok, amelyeket a Castro fivérek próbálnak valódi demokráciaként bemutatni” – tette hozzá.
Az elnök felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne részesítse előnyben a kubai „stabilitást” a demokrácia rovására, és segítse a kubai demokratikus intézmények létrehozását. Havanna számára „az első lépésnek” a politikai foglyok szabadon bocsátásának kell lennie – mondta. Felajánlotta az Egyesült Államok segítségét a kubaiaknak abban, hogy felépítsék a demokráciát, és megismerjék „a szabadság áldásait”.
Az Európai Bizottság közölte, az Európai Unió kész a párbeszédre Kubával. Louis Michel fejlesztési biztos szóvivője azt mondta, hogy az Unió kész az „építő szellemű” párbeszédre a szigetországgal, és Michel március 6-7-én látogatást tesz Kubában. Megerősítette a Kubával való politikai párbeszédre való nyitottságot az EU soros szlovén elnökségének egyik szóvivője is. Kuba vonatkozásában már 1996-ban közös európai elvi álláspontot fogalmaztak meg, és ezt az álláspontot 2007-ben megerősítették. Eszerint az Unió bátorítani kívánja azt a folyamatot, amely békés átmenetet biztosíthat Kubában a plurális demokráciához, valamint az emberi jogok érvényesüléséhez vezető úton.
Az EU és a kommunista szigetország kapcsolatai 2003-ban időlegesen befagytak, amikor Kubában letartóztattak 75 ellenzéki személyt. Többségük korábban meghívást kapott európai nagykövetségekre, nemzeti ünnepek alkalmából adott fogadásokra. Akkor az Unió szankciókat tervezett Kubával szemben. E szankciókat 2005-ben felfüggesztették, de végleges feloldásuk teljes körű egyetértést igényelne az Unión belül. A felfüggesztés hatályát a jelenlegi gyakorlat szerint félévente meghosszabbítják.
Castro közel fél évszázadon át irányította a karib-tengeri szigetországot azóta, hogy 1959-ben fegyveres forradalom révén megragadta a hatalmat. A közelmúltban tartott parlamenti választásokon Castrót ismét képviselővé választották. Az új összetételű törvényhozás február 24-én, vasárnap tartja alakuló ülését Havannában, ekkor választják meg az államtanács tagjait és az előzetes várakozások szerint ekkor dőlt volna el az is, hogy Castro, a „líder máximo” visszatér-e a hatalomba, vagy öccse, Raúl – akire Castro betegsége miatt már korábban ideiglenesen átruházta hatalmát – végérvényesen átveszi az ország vezetését. Az államtanács élén 1976 óta Castro áll, de súlyos bélműtétje után 2006 júliusában ideiglenesen átruházta az államtanács elnöki tisztségét, a fegyveres erők főparancsnoki posztját, a miniszterelnökséget és a Kommunista Párt központi bizottságának első titkári beosztását 76 éves fivérére.
Hírösszefoglaló
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.