
Fotó: Rompres
2008. február 20., 00:002008. február 20., 00:00
Castro lemondásának hírére Kuba demokratizálódására vonatkozó reményeiknek adtak hangot a nagyhatalmak vezetői. A Ruandában tartózkodó George Bush amerikai elnök szerint Fidel Castro lemondásának „demokratikus átmenetet” kell hoznia Kubában. „Remélem, elkezdődik egy átmeneti időszak”, amely végül elvezet a szabad és igazságos választásokhoz a kubai nép életében. „Nem azokra a megrendezett választásokra gondolok, amelyeket a Castro fivérek próbálnak valódi demokráciaként bemutatni” – tette hozzá.
Az elnök felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne részesítse előnyben a kubai „stabilitást” a demokrácia rovására, és segítse a kubai demokratikus intézmények létrehozását. Havanna számára „az első lépésnek” a politikai foglyok szabadon bocsátásának kell lennie – mondta. Felajánlotta az Egyesült Államok segítségét a kubaiaknak abban, hogy felépítsék a demokráciát, és megismerjék „a szabadság áldásait”.
Az Európai Bizottság közölte, az Európai Unió kész a párbeszédre Kubával. Louis Michel fejlesztési biztos szóvivője azt mondta, hogy az Unió kész az „építő szellemű” párbeszédre a szigetországgal, és Michel március 6-7-én látogatást tesz Kubában. Megerősítette a Kubával való politikai párbeszédre való nyitottságot az EU soros szlovén elnökségének egyik szóvivője is. Kuba vonatkozásában már 1996-ban közös európai elvi álláspontot fogalmaztak meg, és ezt az álláspontot 2007-ben megerősítették. Eszerint az Unió bátorítani kívánja azt a folyamatot, amely békés átmenetet biztosíthat Kubában a plurális demokráciához, valamint az emberi jogok érvényesüléséhez vezető úton.
Az EU és a kommunista szigetország kapcsolatai 2003-ban időlegesen befagytak, amikor Kubában letartóztattak 75 ellenzéki személyt. Többségük korábban meghívást kapott európai nagykövetségekre, nemzeti ünnepek alkalmából adott fogadásokra. Akkor az Unió szankciókat tervezett Kubával szemben. E szankciókat 2005-ben felfüggesztették, de végleges feloldásuk teljes körű egyetértést igényelne az Unión belül. A felfüggesztés hatályát a jelenlegi gyakorlat szerint félévente meghosszabbítják.
Castro közel fél évszázadon át irányította a karib-tengeri szigetországot azóta, hogy 1959-ben fegyveres forradalom révén megragadta a hatalmat. A közelmúltban tartott parlamenti választásokon Castrót ismét képviselővé választották. Az új összetételű törvényhozás február 24-én, vasárnap tartja alakuló ülését Havannában, ekkor választják meg az államtanács tagjait és az előzetes várakozások szerint ekkor dőlt volna el az is, hogy Castro, a „líder máximo” visszatér-e a hatalomba, vagy öccse, Raúl – akire Castro betegsége miatt már korábban ideiglenesen átruházta hatalmát – végérvényesen átveszi az ország vezetését. Az államtanács élén 1976 óta Castro áll, de súlyos bélműtétje után 2006 júliusában ideiglenesen átruházta az államtanács elnöki tisztségét, a fegyveres erők főparancsnoki posztját, a miniszterelnökséget és a Kommunista Párt központi bizottságának első titkári beosztását 76 éves fivérére.
Hírösszefoglaló
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.