
Fotó: Rompres
2008. február 20., 00:002008. február 20., 00:00
Castro lemondásának hírére Kuba demokratizálódására vonatkozó reményeiknek adtak hangot a nagyhatalmak vezetői. A Ruandában tartózkodó George Bush amerikai elnök szerint Fidel Castro lemondásának „demokratikus átmenetet” kell hoznia Kubában. „Remélem, elkezdődik egy átmeneti időszak”, amely végül elvezet a szabad és igazságos választásokhoz a kubai nép életében. „Nem azokra a megrendezett választásokra gondolok, amelyeket a Castro fivérek próbálnak valódi demokráciaként bemutatni” – tette hozzá.
Az elnök felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne részesítse előnyben a kubai „stabilitást” a demokrácia rovására, és segítse a kubai demokratikus intézmények létrehozását. Havanna számára „az első lépésnek” a politikai foglyok szabadon bocsátásának kell lennie – mondta. Felajánlotta az Egyesült Államok segítségét a kubaiaknak abban, hogy felépítsék a demokráciát, és megismerjék „a szabadság áldásait”.
Az Európai Bizottság közölte, az Európai Unió kész a párbeszédre Kubával. Louis Michel fejlesztési biztos szóvivője azt mondta, hogy az Unió kész az „építő szellemű” párbeszédre a szigetországgal, és Michel március 6-7-én látogatást tesz Kubában. Megerősítette a Kubával való politikai párbeszédre való nyitottságot az EU soros szlovén elnökségének egyik szóvivője is. Kuba vonatkozásában már 1996-ban közös európai elvi álláspontot fogalmaztak meg, és ezt az álláspontot 2007-ben megerősítették. Eszerint az Unió bátorítani kívánja azt a folyamatot, amely békés átmenetet biztosíthat Kubában a plurális demokráciához, valamint az emberi jogok érvényesüléséhez vezető úton.
Az EU és a kommunista szigetország kapcsolatai 2003-ban időlegesen befagytak, amikor Kubában letartóztattak 75 ellenzéki személyt. Többségük korábban meghívást kapott európai nagykövetségekre, nemzeti ünnepek alkalmából adott fogadásokra. Akkor az Unió szankciókat tervezett Kubával szemben. E szankciókat 2005-ben felfüggesztették, de végleges feloldásuk teljes körű egyetértést igényelne az Unión belül. A felfüggesztés hatályát a jelenlegi gyakorlat szerint félévente meghosszabbítják.
Castro közel fél évszázadon át irányította a karib-tengeri szigetországot azóta, hogy 1959-ben fegyveres forradalom révén megragadta a hatalmat. A közelmúltban tartott parlamenti választásokon Castrót ismét képviselővé választották. Az új összetételű törvényhozás február 24-én, vasárnap tartja alakuló ülését Havannában, ekkor választják meg az államtanács tagjait és az előzetes várakozások szerint ekkor dőlt volna el az is, hogy Castro, a „líder máximo” visszatér-e a hatalomba, vagy öccse, Raúl – akire Castro betegsége miatt már korábban ideiglenesen átruházta hatalmát – végérvényesen átveszi az ország vezetését. Az államtanács élén 1976 óta Castro áll, de súlyos bélműtétje után 2006 júliusában ideiglenesen átruházta az államtanács elnöki tisztségét, a fegyveres erők főparancsnoki posztját, a miniszterelnökséget és a Kommunista Párt központi bizottságának első titkári beosztását 76 éves fivérére.
Hírösszefoglaló
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.