Nincs egyetértés? Joe Biden azt kéri Benjámin Netanjahutól, hogy Izrael ne mérjen csapást iráni atomlétesítményekre
Fotó: Izrael - Kormányzati sajtóhivatal
Joe Biden amerikai elnök szerdán „közvetlen”, 30 perces telefonbeszélgetést folytatott izraeli kollégájával, Benjamin Netanjahuval, amely közel két hónap óta az első beszélgetésük volt, és alkalmat adott arra, hogy megvitassák Izrael tervezett válaszlépéseit egy iráni ballisztikus rakétatámadásra.
2024. október 10., 09:012024. október 10., 09:01
„Egy sor kérdést megvitattak” – mondta a CNN szerint Karine Jean-Pierre sajtótitkár a hívás befejezése után, a beszélgetést az amerikai és izraeli tisztviselők között az iráni támadásra Izrael által adandó válaszról folytatott megbeszélések kiterjesztéseként jellemezve, amelyről Biden azt mondta, hogy „arányosnak” kell lennie.
Azonban sem ő, sem a Fehér Ház néhány órával később elküldött rövid fehér házi közleménye a hívásról nem szolgált további részletekkel a múlt heti rakétatámadásra tervezett izraeli megtorlásról.
A Fehér Ház közleménye szerint
anélkül, hogy bővebben kifejtette volna, hogy a két vezető megvitatta volna Izrael válaszlépését, amely a hívás oka volt, és amely Biden szerint nem tartalmazhat támadást iráni nukleáris létesítmények ellen.
Az, hogy a két vezető 49 napig nem beszélt egymással a gyorsan fokozódó közel-keleti feszültségek közepette, jelzi, hogy a kapcsolat mennyire feszültté vált, és hogy mennyire eltávolodtak egymástól a régióra vonatkozó célkitűzéseiket illetően.
Biden egyre frusztráltabb amiatt, hogy Netanjahu a jelek szerint nem fogadja meg tanácsait és ajánlásait, és nyilvánosan elutasítja a regionális feszültség csökkentésére tett kísérleteit.
Miután amerikai tisztségviselők a múlt hónapban azt mondták, hogy váratlanul érte őket Izrael hadművelete, amely során megölte a Hezbollah vezetőjét Libanonban, Biden munkatársai világossá tették izraeli kollégáik számára, hogy elengedhetetlen az esetleges eszkalációs akciók összehangolása, nem utolsó sorban azért, mert az veszélybe sodorhatja a térségben lévő amerikai csapatokat.
Biden a múlt héten világossá tette, hogy várhatóan beszélni fog Netanjahuval az Irán ellen a rakétatámadás miatt indított esetleges megtorlás előtt. Szerdai telefonbeszélgetésük után azonban nem volt világos, hogy valójában mennyi információt vitattak meg Izrael terveiről.
A Fehér Ház közölte, hogy a két vezető véleményt cserélt Libanonról, és
Úgy tűnt, hogy a megfogalmazás szándékosan nem szólított fel tűzszünetre a határ mentén, amit az Egyesült Államok nemrégiben sürgetett, de Netanjahu visszautasított.
Ehelyett
miközben hangsúlyozta, hogy a lehető legkisebbre kell csökkenteni a civileknek okozott károkat, különösen Bejrút sűrűn lakott területein.
Ismét „megújított diplomáciai erőfeszítéseket” sürgetett a Gázai övezetben a tűzszünet és a túszcsere biztosításáról szóló tárgyalások megakadásának feloldása érdekében, és a humanitárius segélyútvonalak helyreállítását is szorgalmazta.
A Fehér Ház közlése szerint
Kamala Harris alelnök New Yorkból csatlakozott a délelőtti telefonbeszélgetéshez egy biztonságos telefonvonalon. A CNN-nek adott interjúban szerdán nem volt hajlandó részletezni a beszélgetést. Ennek ellenére elismerte a beszélgetés jelentőségét, amely augusztus 21. óta az első volt Biden és Netanjahu között.
„Fontos hívás volt” - mondta.
Maga Biden keveset árult el a beszélgetésről.
De a telefonbeszélgetést követően egy fehér házi látogató azt sugallta, hogy az elnök Netanjahut a gázai erőszak befejezésének elérésére szólította fel.
Simon Harris ír kormányfő, aki az amerikai-ír diplomáciai kapcsolatok 100 éves évfordulója alkalmából tartózkodott Washingtonban, újságíróknak elmondta, hogy
Amerikai tisztségviselők azt remélték, hogy Izrael Iránnal szembeni válaszlépéseit korlátozni tudják, mivel a régió borotvaélen táncol, hiszen egyre nagyobb a félelem egy szélesebb körű háborútól. Az elnök kijelentette, hogy ellenzi az iráni nukleáris létesítmények elleni csapásokat, és az iráni olajtartalékok elleni csapást is elutasította.
Hogy Biden szavainak mekkora súlya lesz, az azonban nyitott kérdés, és
Biden mégis ragaszkodott ahhoz, hogy beszéljen Netanjahuval Izrael következő lépései előtt, fontosnak tartva, hogy közvetlenül fejtse ki nézeteit.
A két vezető közötti hosszú ideig tartó hallgatás jól tükrözte az elmúlt évben megromlott viszonyt. Biden egyre frusztráltabbá vált amiatt, hogy Netanjahu a jelek szerint lesöpörte tanácsait és ajánlásait, és nyilvánosan elutasította a regionális hőmérséklet csökkentésére tett kísérleteit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!