Maia Sandu moldovai államfő úgy véli, „ébernek és óvatosnak kell lenniük”
Fotó: Moldova elnöki hivatala
Meghosszabbították a legmagasabb fokú készültséget a Moldovai Köztársaság szakadár régiójában, Transznisztriában. Maia Sandu elnök ugyanakkor azt mondta, nem szeretné, ha „a félelem hatalmába kerítené a társadalmat”. Közben Corina Creţu európai parlamenti képviselő Erdélyt féltve tartja veszélyesnek Románia és Moldova esetleges egyesülését.
2022. május 15., 19:122022. május 15., 19:12
Vadim Krasznoselszki tiraszpoli vezető az utóbbi hetek terrortámadásai miatt, illetve ezen akciók megismétlődésének veszélyére hivatkozva döntött a vörös riasztási fokozat fenntartása mellett a nemzetközileg el nem ismert Transznisztriában. A Dnyeszter folyó keleti részén elhelyezkedő, többségében orosz ajkúak lakta szakadár területen április 26-án vezették be a készültséget, miután – állítólag ukrajnai hátterű – ismeretlen elkövetők több helyen is robbantottak. Kijevből cáfolták a tiraszpoli gyanúsítást. Az orosz haderő jelenleg mintegy ezerötszáz-kétezer békefenntartónak minősített katonával van jelen Transznisztriában.
Áprilisban Rusztam Minnekajev orosz tábornok arról beszélt, hogy a Donbaszon kívül cél Ukrajna déli részének meghódítása is, így Oroszországnak összeköttetése lenne Moldova szakadár régiójával. Kent D. Logsdon, az Egyesült Államok chișinăui nagykövete ugyanakkor a minap azt mondta, jelenleg nincsenek arra utaló bizonyítékok, hogy Oroszország a Moldovai Köztársaságra is kiterjesztené a háborút.
Maia Sandu moldovai államfő úgy véli, „ébernek és óvatosnak kell lenniük”, azt viszont nem szeretné, ha „a félelem hatalmába kerítené a társadalmat”. Moldova elnöke szerint a volt szovjet tagköztársaság számára most nincs arra utaló kockázat, hogy „a következő hetekben történne valami”, de a provokáció esélyét sem tartja kizártnak.
Közben újabb felmérést közöltek a Moldovai Köztársaságban:
A kutatás szerint ha népszavazást tartanának arról, Moldova váljon-e Románia részévé, az abszolút többség – 50,6 százalék – az egyesülés ellen szavazna. A megkérdezettek valamivel több, mint 35 százaléka voksolna igennel az egyesülésre, 9,4 százaléknyian válaszoltak úgy, hogy nem tudnának dönteni.
Pozitív ugyanakkor az Európai Unió megítélése. A válaszadók 55 százaléka támogatná Moldova uniós csatlakozását, az orosz vezetéssel működő Eurázsiai Unióba való integrációt csak 22 százaléknyian támogatnák. Az ukrajnai háború megítélésében közel egyenlő arányban oszlik meg a Vlagyimir Putyin által indított katonai akciót támogatók (38 százalék), illetve a háborút indokolatlannak tartók (40,8 százalék) aránya.
Közben Corina Creţu európai parlamenti képviselő úgy véli, nagyon veszélyes lenne Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése, mivel vitatémává tenné a nemzetközi szerződések által rögzített határokat.
– mondta egy interjúban a baloldali politikus, aki korábban uniós biztosként is tevékenykedett. Azt is hozzátette: Magyarország komoly befektetéseket hajt végre Erdélyben, s „kérheti ezt a román régiót”. Arra a kérdésre, hogy támogatná-e Románia és Moldova egyesülésének ötletét, Creţu azt mondta, ő az Európai Unión belüli „egymásra találást” támogatja. Mint fogalmazott: nem ez a megfelelő pillanat a határok újratárgyalásának felvetésére.
„Nézzék csak, mi zajlik tőlünk keletre vagy a Nyugat-Balkánon. Ott vannak a bosznia-hercegovinai kihívások, a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási szándéka. Valamilyen formában ide tartoznak Magyarország akciói is az erdélyi befektetésekkel. Ha lenne precedens, gondolja, hogy nem próbálná kihasználni a helyzetet?” – tette fel a kérdést Creţu Magyarországra utalva.
Kihangsúlyozta: realistának kell lenni. „Nagyon szeretjük a Prut folyón túli testvéreinket, de az ő biztonságukat szolgálja a Moldovai Köztársaság uniós integrációjának szorgalmazása, s az EU-n belüli egymásra találás” – jelentette ki Ion Iliescu volt román államfő egykori tanácsosa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!