Maia Sandu moldovai államfő úgy véli, „ébernek és óvatosnak kell lenniük”
Fotó: Moldova elnöki hivatala
Meghosszabbították a legmagasabb fokú készültséget a Moldovai Köztársaság szakadár régiójában, Transznisztriában. Maia Sandu elnök ugyanakkor azt mondta, nem szeretné, ha „a félelem hatalmába kerítené a társadalmat”. Közben Corina Creţu európai parlamenti képviselő Erdélyt féltve tartja veszélyesnek Románia és Moldova esetleges egyesülését.
2022. május 15., 19:122022. május 15., 19:12
Vadim Krasznoselszki tiraszpoli vezető az utóbbi hetek terrortámadásai miatt, illetve ezen akciók megismétlődésének veszélyére hivatkozva döntött a vörös riasztási fokozat fenntartása mellett a nemzetközileg el nem ismert Transznisztriában. A Dnyeszter folyó keleti részén elhelyezkedő, többségében orosz ajkúak lakta szakadár területen április 26-án vezették be a készültséget, miután – állítólag ukrajnai hátterű – ismeretlen elkövetők több helyen is robbantottak. Kijevből cáfolták a tiraszpoli gyanúsítást. Az orosz haderő jelenleg mintegy ezerötszáz-kétezer békefenntartónak minősített katonával van jelen Transznisztriában.
Áprilisban Rusztam Minnekajev orosz tábornok arról beszélt, hogy a Donbaszon kívül cél Ukrajna déli részének meghódítása is, így Oroszországnak összeköttetése lenne Moldova szakadár régiójával. Kent D. Logsdon, az Egyesült Államok chișinăui nagykövete ugyanakkor a minap azt mondta, jelenleg nincsenek arra utaló bizonyítékok, hogy Oroszország a Moldovai Köztársaságra is kiterjesztené a háborút.
Maia Sandu moldovai államfő úgy véli, „ébernek és óvatosnak kell lenniük”, azt viszont nem szeretné, ha „a félelem hatalmába kerítené a társadalmat”. Moldova elnöke szerint a volt szovjet tagköztársaság számára most nincs arra utaló kockázat, hogy „a következő hetekben történne valami”, de a provokáció esélyét sem tartja kizártnak.
Közben újabb felmérést közöltek a Moldovai Köztársaságban:
A kutatás szerint ha népszavazást tartanának arról, Moldova váljon-e Románia részévé, az abszolút többség – 50,6 százalék – az egyesülés ellen szavazna. A megkérdezettek valamivel több, mint 35 százaléka voksolna igennel az egyesülésre, 9,4 százaléknyian válaszoltak úgy, hogy nem tudnának dönteni.
Pozitív ugyanakkor az Európai Unió megítélése. A válaszadók 55 százaléka támogatná Moldova uniós csatlakozását, az orosz vezetéssel működő Eurázsiai Unióba való integrációt csak 22 százaléknyian támogatnák. Az ukrajnai háború megítélésében közel egyenlő arányban oszlik meg a Vlagyimir Putyin által indított katonai akciót támogatók (38 százalék), illetve a háborút indokolatlannak tartók (40,8 százalék) aránya.
Közben Corina Creţu európai parlamenti képviselő úgy véli, nagyon veszélyes lenne Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése, mivel vitatémává tenné a nemzetközi szerződések által rögzített határokat.
– mondta egy interjúban a baloldali politikus, aki korábban uniós biztosként is tevékenykedett. Azt is hozzátette: Magyarország komoly befektetéseket hajt végre Erdélyben, s „kérheti ezt a román régiót”. Arra a kérdésre, hogy támogatná-e Románia és Moldova egyesülésének ötletét, Creţu azt mondta, ő az Európai Unión belüli „egymásra találást” támogatja. Mint fogalmazott: nem ez a megfelelő pillanat a határok újratárgyalásának felvetésére.
„Nézzék csak, mi zajlik tőlünk keletre vagy a Nyugat-Balkánon. Ott vannak a bosznia-hercegovinai kihívások, a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási szándéka. Valamilyen formában ide tartoznak Magyarország akciói is az erdélyi befektetésekkel. Ha lenne precedens, gondolja, hogy nem próbálná kihasználni a helyzetet?” – tette fel a kérdést Creţu Magyarországra utalva.
Kihangsúlyozta: realistának kell lenni. „Nagyon szeretjük a Prut folyón túli testvéreinket, de az ő biztonságukat szolgálja a Moldovai Köztársaság uniós integrációjának szorgalmazása, s az EU-n belüli egymásra találás” – jelentette ki Ion Iliescu volt román államfő egykori tanácsosa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!