Fenyegetés Európának – Putyin az orosz fegyverek célpontjairól

A Kreml honlapján olvasható közlés szerint az orosz államfő egy finn újságíró kérdésére válaszolva azt mondta, hogy „ha valakik Oroszország területét fenyegetik, akkor nekünk a fegyveres erőket, a korszerű csapásmérő eszközöket azokra a területekre kell majd irányítanunk, ahonnan a fenyegetés kiindul.”

„Hogyan is lehetne másképp, hiszen a NATO közeledik a határainkhoz és nem mi mozgunk valamerre” – jelentette ki Putyin.

Az orosz elnök mindazonáltal közölte, hogy Moszkvát a NATO rakétavédelmi rendszerének tervezett kiterjesztése jobban aggasztja, mint az Európába telepítendő fegyverekről szóló nyugati nyilatkozatok. „Ezek inkább Oroszországnak szánt és az Európai Unióval kapcsolatos politikai kijelentések” 0ľ vélte. Hozzátette, hogy azokat elemezni fogják, de egyelőre nem lát okot „különösebb aggodalomra”.

Putyin kijelentette, hogy országa nem fenyegeti Finnországot, amelynek biztonságát szerinte a legjobban az garantálja, ha megőrzi semlegességét.

Az orosz államfő a nap folyamán a Hadsereg-2015 elnevezésű, a Moszkva közeli Kubinkában rendezett haditechnikai fórumon és kiállításon bejelentette: Oroszország az év végéig több mint 40 újabb interkontinentális ballisztikus rakétát állít hadrendbe. 

Az orosz elnök emellett bírálta az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, amelyek szerinte nem gyakorolnak kellő nyomást Kijevre, hogy az végrehajtsa a délkelet-ukrajnai konfliktus békés megoldását célzó minszki megállapodásokat. Mint mondta, Moszkva „a lehetőségek szerinti befolyást gyakorolja” az el nem ismert donyecki és luhanszki népköztársaságokra.

Kerryt aggasztja a rakétaarzenál bővítése

John Kerry amerikai külügyminiszter eközben szintén kedden Putyin azon bejelentésével kapcsolatban fejezte ki aggodalmát, miszerint idén negyven új interkontinentális ballisztikus rakétával bővítik az orosz nukleáris arzenált.

„Ez aggodalommal tölt el engem. Mindenkit aggodalommal tölt el, hogy mik lehetnek a következmények, ha ilyen bejelentést hall egy ilyen hatalmas ország vezetőjétől” – mondta washingtoni sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője.  

Kerry közölte, hogy beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a Szíriában – túlnyomórészt a kormányerők által – végrehajtott vegyi támadásokról, amelyek „mindenki türelmét próbára teszik”. Szavai szerint az ügyben az Egyesült Államok diplomáciai és egyéb erőfeszítéseket is tett.

Bírál a NATO is

Indokolatlannak nevezte Oroszország nukleáris „kardcsörtetését” keddi sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. „Ez destabilizáló hatású és veszélyes. Foglalkozunk a dologgal, és ez az egyik oka, hogy erőink felkészültségét és készültségi szintjét növeljük\" – fogalmazott Stoltenberg. „Erre úgy fogunk válaszolni, hogy biztosítjuk, hogy a NATO a jövőben is olyan szövetség maradjon, amely minden szövetségest megvéd bármilyen fenyegetéstől” – húzta alá Stoltenberg.

A NATO-főtitkár azokra az értesülésekre, miszerint az Egyesült Államok nehézfegyvereket telepíthet Kelet-Európába, úgy reagált, hogy minden erőfeszítést üdvözöl, amely a szövetségesek védelmét szolgálja. A főtitkár ismételten hangsúlyozta, hogy a NATO azzal, hogy megerősíti a szövetség keleti védelmét, a nemzetközi joggal és szerződésekkel összhangban cselekszik, intézkedései pedig tisztán védelmi jellegűek és arányosak.

Washington F-22-eseket vezényelhet Európába

Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok Európába vezényel néhányat a legfejlettebb, F-22-es típusú harci gépéből, hogy erődemonstrációval válaszoljon Oroszország ukrajnai fellépésére – jelentette ki Deborah Lee James légierőért felelős miniszter a CNN amerikai televízió híroldalának keddi közlése szerint.

James akkor nyilatkozott erről, amikor hétfőn felkereste a párizsi légi szalont. Az amerikai légierő első számú polgári vezetője szerint a legnagyobb fenyegetést Oroszország és az orosz fellépés jelenti. Az ukrajnai válság fejleményeit „rendkívül aggasztónak” nevezte.

A Pentagon az Atlanti eltökéltség művelet keretében hónapok óta egymást követő váltásokban küld át harci repülőgépeket európai hadgyakorlatokra, hogy ezzel jelezze elkötelezettségét szövetségesei biztonsága iránt. A katonai manőverekben a B-2-es és B-52-es bombázók, valamint az F-15C és az A-10 típusú támadó gépek mellett az amerikai hadsereg és haditengerészet harci eszközei is részt vesznek.