
Fotó: Biró István
„A Nokia arra készül, hogy bezárja németországi üzemét, és az EU anyagi támogatásával újat nyisson Romániában. Azt kérem, ellenõrizzék ezt, és amennyiben valóban így van, ne engedélyezzék\" – hangoztatta Schultz, mondván, ha mégis megtennék, az negatívan érintené az Unió imázsát. A világ legnagyobb maroktelefon-gyártójaként számon tartott Nokia kedden jelentette be, hogy 2008 közepéig be kívánja zárni a Németország északnyugati részében található Bochumban lévõ gyárát, aminek nyomán 2300 alkalmazott veszítené el munkáját. A cég bejelentése szerint a termelést más országokban lévõ üzembe költöztetnék. Elsõsorban a Romániában, a Kolozsvár melletti Nemeszsukon épülõ üzemre gondoltak, ahol hamarosan elkezdõdik a gyártási folyamat. Indoklásként azt hozták fel, hogy Németországban túlságosan magasak a bérek, ami rontja a versenyképességet. A terv Németországban is felháborodást váltott ki. A német kormány tárgyalásokat ajánlott a Nokiának abból a célból, hogy „gondolja át\" a tervet. A gazdasági minisztérium szóvivõje tegnap délután közölte, hogy állandó kapcsolatban állnak a Nokiával. Hangoztatta ugyanakkor, hogy kapcsolatba léptek az Európai Bizottsággal is annak megállapítására, hogy a bezárás, illetve a termelés áthelyezése uniós támogatási pénzek bevonásával történik-e. Ezt idõközben José Manuel Barroso bizottsági elnök a leghatározottabban cáfolta. Barroso az ilyen jellegû kifizetések lehetõségét „elfogadhatatlannak\" nevezte, ugyanakkor Németországot figyelmeztette: „ha üzemeket Finnországból Németországba helyezhetnek át, azt is lehetõvé kell tenni, hogy gyárak Németországból Romániába költözzenek.\" Végül is a munkahelyek az EU-n belül maradnak – hangoztatta a bizottsági elnök. Elõzõleg Jürgen Rüttgers, a Nokia által bezárásra, illetve áthelyezésre ítélt észak-rajna-vesztfáliai tartomány miniszterelnöke kijelentette: „Nagyon dühös vagyok, elsõsorban azért, ahogyan ezt az egész ügyet kezelték\". A politikus szerint a döntésnek nincs érthetõ magyarázata, a Nokia érvelése – miszerint a németországi bérek tízszer magasabbak, mint Romániában – nem állja meg a helyét, mivel a bérek az összes költségnek csak kis részét teszik ki. Rüttgers hangoztatta, hogy a tartományi kormány nem fogadja el a Nokia döntését, s egyebek mellett utalt arra, hogy jelentõsen romolhat a cég megítélése Németországban, tekintettel a vállalatnak nyújtott állami támogatásra. A tartományi kormányfõ szerint a Nokia 60 millió euró támogatást kapott a tartományi kormánytól, 28 milliót pedig a szövetségi kormánytól. Közben a gyárhoz közeli források tegnap nyilvánosságra hozták, hogy a nemeszsuki üzemben kedden este elkészült az elsõ telefon. A készüléket várhatóan Marius Nicoarã, a Kolozs megyei önkormányzat vezetõje vásárolja meg. Az üzemben egyébként hivatalosan február 11-én indul be a termelés.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.