
Dél-koreaiak százezrei tüntettek ismét szombaton este Szöulban, a korrupciós botrányba keveredett Pak Gun Hje elnök lemondását követelve.
2016. november 20., 11:032016. november 20., 11:03
2016. november 20., 12:552016. november 20., 12:55
Ez volt a negyedik ilyen szombati megmozdulás: a mostani gyertyás menetben a szervezők szerint ötszázezren vettek részt, a rendőrség 170 ezerre tette a tüntetők számát.
A múlt heti gyertyás menetben több mint egymillión vonultak fel a fővárosban az államfő távozását követelve, akinek az egyik bizalmas barátnője, szoros kapcsolatukat kihasználva, állítólag kulcsfontosságú államügyekbe avatkozott bele, nagyvállalatokat bírt rá pénzadományok folyósítására, és saját hasznára is visszaélt befolyásával. A Pakkal több mint negyvenéves barátságot ápoló Csoj Szun Szilt novemberben hatalommal való visszaélés és csalási kísérlet miatt tartóztatták le. A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint az ügyészség vasárnap emel ellene hivatalosan vádat.
A főváros mellett további hetven dél-koreai városban, közöttük Puszanban és az elnök erősségének számító Teguban is tartottak tiltakozó megmozdulásokat szombaton. A 60 éves Csojt, akinek semmilyen hivatalos állami megbízása nincs, és biztonsági átvilágításon sem esett át, azzal vádolják, hogy nyomást gyakorolt cégekre annak érdekében, hogy jelentős összegeket fizessenek be a saját nonprofit alapítványai számárai.
Pak két volt munkatársa – An Csong Bum és Dzsong Ho Szong ellen is eljárás indult az alapítványok ügyében, s Dzsongot azzal is vádolják, hogy az elnök titkáraként bizalmas iratokat közvetített Pak és Csoj között. Az elnök érintettségét a botrányban szintén kivizsgálják, és a Yonhap nem zárta ki, hogy az ügyészek az államfő ellen is vádat emelnek.
A hatályos dél-koreai alkotmány értelmében a hivatalban lévő államfőnek mentelmi joga van, de lefolytatható ellene az eljárás, ha lemond, vagy alkotmányos vádeljárással elmozdítják hivatalából.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
szóljon hozzá!