2009. szeptember 22., 18:042009. szeptember 22., 18:04
A két intézet felmérése azt mutatta: jelentős előnnyel vezet a Fidesz az MSZP előtt. A kormánypárt támogatottsága 14 százalék az összes szavazó körében, a Fideszé pedig 25 százalék. A biztosan szavazók, pártot választók körében a Fidesz továbbra is a szavazatok 57 százalékára, míg az MSZP a szavazatok negyedére számíthatna, a júniusi támogatottságát stabilan őrző Jobbik 12 százalékot kapna.
A kutatás szerint a Jobbik kivételével más kispártnak nincs esélye az 5 százalékos parlamenti küszöb átlépésére. Az SZDSZ-re voksolók aránya a biztosan szavazó, pártot választó emberek körében már az 1 százalékot sem éri el. A Lehet Más a Politika (LMP) és az MDF júniusban még 4-4 százalékon állt, most az LMP már csak a szavazatok 2 százalékát, az MDF pedig 1 százalékát szerezhetné meg.
A Bajnai-kormány megítélése megalakulása óta folyamatosan javul, ám a kabinetet illetően a többségi vélekedés még mindig alapvetően negatív. Szeptemberben a megkérdezettek több mint fele, 52 százaléka értékelte negatívan a kormány tevékenységét. A kabinet értékelése elsősorban a pártszimpátiától függ. Az MSZP szavazóinak 93 százaléka pozitívan ítélte meg a kormányt, a Fidesz szavazóinak 84 százaléka viszont negatívan.
Nem kedvező az ellenzék tevékenységének megítélése sem. A politikai évadnyitót megelőzően készült adatfelvétel szerint szeptemberben az ellenzék tevékenységét pozitívan megítélők aránya 32 százalék, míg negatív véleményen a kérdezettek 58 százaléka van. Továbbra is jelentős (24 százalék) azoknak az aránya, akik mind a kormánnyal, mind az ellenzékkel elégedetlenek.
A közvélemény-kutatást szeptember 2. és 18. között végezték, annak során ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kérdeztek meg. A közlemény szerint a minta összetétele a legfontosabb szociodemográfiai tényezőket (nem, kor, régió, településtípus, iskolai végzettség) tekintve megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.