Fotó: MTI
Pozitív Magyarország megítélése a szomszédos országokban, és a magyarok is pozitívan állnak a közép-európai államokhoz – derül ki a budapesti Nézőpont Intézet kutatásából.
2018. február 28., 22:502018. február 28., 22:50
2018. március 01., 12:322018. március 01., 12:32
A Charta XXI Megbékélési Mozgalom számára készült felmérés – amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez – szerint a nyolc vizsgált közép-európai országban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária) a megkérdezettek 63 százaléka alkotott pozitív véleményt Magyarországról. A bolgárok 85, a szlovákok 74, a csehek 73, a szerbek 70, míg a lengyelek, szlovének és horvátok 60, a románok 57 százaléka vélekedett pozitívan. A legtöbb negatív vélemény, 39 százalék a románok körében született.
A magyarok leginkább Ausztriáról (73 százalék), Horvátországról (68 százalék), Szlovákiáról (58 százalék) és Szlovéniáról (57 százalék) alkottak pozitív véleményt. A szerbek esetében 32 százalék alkotott pozitív és 29 százalék negatív véleményt, míg a románok esetében ez az arány 35 és 37 százalék.
Azt írták, a kétoldalú kapcsolatokat a magyar-ukrán reláció kivételével pozitívan ítélik meg a magyarok. Leginkább a magyar-horvát (68 százalék), a magyar-osztrák (67 százalék), valamint a magyar-szlovén és a magyar-szlovák (59-59 százalék) kétoldalú kapcsolatokkal elégedettek. A magyar-szerb (46 százalék) és a magyar-román (44 százalék) kétoldalú kapcsolatokat nézve is többen vannak ugyanakkor azok, akik inkább elégedettek. Egyedül Ukrajna esetében ítélik negatívnak a kétoldalú kapcsolatokat a magyarok, 33 százalékuk elégedett, 38 százalékuk pedig elégedetlen. A Nézőpont szerint szomszédos országok és a kétoldalú kapcsolatok megítélése összességében stabil képet mutatott az elmúlt években. Ukrajna megítélése viszont jelentősen, 8 százalékponttal romlott egy év alatt, míg a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok megítélése 18 százalékponttal. Hozzátették, ennek hátterében a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő oktatási törvény körüli viták, valamint az őket érő atrocitások állhatnak.
A többi ország megítélése és a kétoldalú kapcsolatokról alkotott vélemény 2016-hoz képest szinte minden esetben javult vagy legalábbis érdemben nem változott. „Ez arra vezethető vissza, hogy a magyar kormány évek óta a regionális partnerség javításán dolgozik” – írja az intézet. A Nézőpont Intézet felmérése Magyarországon január 8-11. között készült ezer ember telefonos megkérdezésével. A Magyarország megítélésére vonatkozó, szintén telefonos kutatás január 18. és február 13. között készült Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában, országonként ezer ember megkérdezésével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!