
Betagozódnának? A felmérés szerint Moldova polgárainak akár 55 százaléka támogatja, hogy Románia bekebelezze országát
Fotó: Makkay József
A moldovai polgárok relatív többsége támogatja, hogy országa egyesüljön Romániával – derül ki egy friss felmérésből.
2026. március 26., 17:072026. március 26., 17:07
Az ATES kutatócsoport felméréséből kiderül: ha jövő vasárnap népszavazást tartanának a Moldovai Köztársaság és Románia egyesüléséről,
A külföldön élő moldovaiak körében az egyesülés támogatottsága magasabb: közel 61 százalék szavazna igennel, míg valamivel több mint 24 százalék ellenezné azt.

Románia és Moldova esetleges egyesülése fájdalmas téma a moldovai társadalom számára, az itteni lakosság túlnyomó többsége ellenzi a Romániával való uniót – szögezte le a Krónikának adott interjúban Sergei Manastyrly gagauz politológus.
Iulian Gramațki szociológus, a felmérés kezdeményezője kijelentette, hogy az eredmények ellentmondanak annak a gyakori felfogásnak, miszerint a lakosság nem támogatná az egyesülés gondolatát.
„Látjuk, hogy a válaszadók relatív többsége megszavazná az egyesülést” – mondta a kutató, aki szerint népszavazás esetén az igenek 55-58 százalékkal győznének. A válaszadókat arról is megkérdezték, hogy a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülése több előnnyel vagy hátránnyal járna-e.

Az orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette, korai az EU szerepéről beszélni a békés rendezésben. Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes arról is beszélt, hogy a román nemzeti elit elkötelezett Moldova elrománosítása mellett.
A diaszpórában az abszolút többség, több mint 52 százalék véli úgy, hogy az egyesülés inkább előnyökkel járna. A leggyakrabban említett előnyök között a bérek és nyugdíjak emelése, a munkahelyekhez való hozzáférés és a gazdasági fejlődés szerepel.

A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Ezeket az aggályokat mind az országban, mind a diaszpórában élő válaszadók említették.
A tanulmány adatai azt mutatják, hogy a válaszadók többsége szerint az egyesülésről népszavazással kell dönteni. A belföldi résztvevők körülbelül 44 százaléka jelölte meg ezt az opciót, míg kevesebb mint 10 százalék véli úgy, hogy a döntést parlamenti határozattal kell meghozni.
A válaszadókat arról is megkérdezték, hogy szerintük mikor valósulhat meg az egyesülés Romániával. A többség 2–4 évre becsüli, ezt követi az 5–9 év, míg egyesek úgy vélik, hogy az egyesülés soha nem fog megvalósulni.

Sergei Manastyrly, a chișinăui Balkan-Centre Elemzési, Kutatási és Prognózis Központ vezetője részletes interjút adott a Krónikának a Gagauz Autonóm Területi Egység három évtizedes történetéről, a régió gazdasági és politikai helyzetéről.
A „Közös állam és nemzeti identitás” című kutatást március 12–23. között végezték, 1078 moldovai és 235 diaszpórában élő válaszadó bevonásával. A hibahatár 3 százalék a belföldi mintánál és 6,4 százalék a külföldön élő modlovaiak körében.
Mint arról beszámoltunk, Maia Sandu moldovai elnök januárban arról beszélt: ha népszavazást írnának ki a témában, megszavazná a Romániával való egyesülést, de elismerte, hogy ennek nincs meg a többségi támogatottsága.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
szóljon hozzá!