
Fotó: Rompres
2008. január 29., 00:002008. január 29., 00:00
Az EU-külügyminiszterek megvitatták a témát, s ezt követõen Ivajlo Kalfin, a bolgár diplomácia vezetõje közölte: a hét vége elõtt nem lesz aláírás. Az Unió ugyanakkor azt ajánlotta Szerbiának, hogy február 7-én írjanak alá politikai együttmûködési megállapodást, amely kitér a vízumliberalizációra, a szabadkereskedelemre, a diákcserére, az emberek közti kapcsolatokra. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter még a külügyminiszterek tanácskozása közben azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a közeli napokban nem írják alá az EU és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodást A külügyminiszteri értekezlet elõtt Frans Timmerman holland külügyminiszter-helyettes bejelentette: Hollandia nem írja alá a társulási egyezményt, amíg Belgrád kézre nem keríti és ki nem adja Hágának a fõ háborús bûnösöket. Nem lesz aláírás, amíg Belgrád nem mûködik teljes mértékben együtt az ENSZ törvényszékével, mondta Timmerman. A hollandok szerint elsõsorban Radovan Karadzsics volt boszniai szerb politikai vezetõ és a srebrenicai mészárlás elsõ számú felelõsének tartott katonai fõparancsnok, Ratko Mladics Hágába küldésére lenne szükség ahhoz, hogy Belgrád bebizonyítsa teljes mértékû együttmûködését. Az EU és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás aláírása ügyében azért bontakozott ki vita az EU-n belül, mert idõközben nyilvánvalóvá vált, hogy Koszovó várható függetlensége Szerbiában növeli a Nyugat-ellenes erõk támogatottságát. A szerbiai elnökválasztás február 3-i második fordulója elõtt a nacionalista Tomiszlav Nikolics jobban áll, mint a Nyugat-barát Borisz Tadics. Olli Rehn, az EU bõvítési biztosa azt hangsúlyozta a brüsszeli EU-külügyminiszteri értekezlet kezdetén, hogy a társulási megállapodást csak akkor ratifikálják, tehát az csak akkor léphet életbe, ha Belgrád maradéktalanul kielégíti a hágai elvárásokat. Dimitrij Rupel, az EU soros elnökségét ellátó Szlovénia külügyminisztere azt a reményét hangoztatva érkezett a találkozóra, hogy a külügyminiszterek „pozitív következtetésekre\" juthatnak Szerbiát illetõen. Rupel szerint ilyen pozitív konklúzió lehet, hogy esetleg azonnal hatályba lépõ, ratifikálást nem igénylõ ideiglenes megállapodás aláírásáról döntenek Szerbiával a kereskedelmi és gazdasági együttmûködés témakörében. Hírösszefoglaló
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.