
Fotó: Rompres
2008. január 29., 00:002008. január 29., 00:00
Az EU-külügyminiszterek megvitatták a témát, s ezt követõen Ivajlo Kalfin, a bolgár diplomácia vezetõje közölte: a hét vége elõtt nem lesz aláírás. Az Unió ugyanakkor azt ajánlotta Szerbiának, hogy február 7-én írjanak alá politikai együttmûködési megállapodást, amely kitér a vízumliberalizációra, a szabadkereskedelemre, a diákcserére, az emberek közti kapcsolatokra. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter még a külügyminiszterek tanácskozása közben azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a közeli napokban nem írják alá az EU és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodást A külügyminiszteri értekezlet elõtt Frans Timmerman holland külügyminiszter-helyettes bejelentette: Hollandia nem írja alá a társulási egyezményt, amíg Belgrád kézre nem keríti és ki nem adja Hágának a fõ háborús bûnösöket. Nem lesz aláírás, amíg Belgrád nem mûködik teljes mértékben együtt az ENSZ törvényszékével, mondta Timmerman. A hollandok szerint elsõsorban Radovan Karadzsics volt boszniai szerb politikai vezetõ és a srebrenicai mészárlás elsõ számú felelõsének tartott katonai fõparancsnok, Ratko Mladics Hágába küldésére lenne szükség ahhoz, hogy Belgrád bebizonyítsa teljes mértékû együttmûködését. Az EU és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás aláírása ügyében azért bontakozott ki vita az EU-n belül, mert idõközben nyilvánvalóvá vált, hogy Koszovó várható függetlensége Szerbiában növeli a Nyugat-ellenes erõk támogatottságát. A szerbiai elnökválasztás február 3-i második fordulója elõtt a nacionalista Tomiszlav Nikolics jobban áll, mint a Nyugat-barát Borisz Tadics. Olli Rehn, az EU bõvítési biztosa azt hangsúlyozta a brüsszeli EU-külügyminiszteri értekezlet kezdetén, hogy a társulási megállapodást csak akkor ratifikálják, tehát az csak akkor léphet életbe, ha Belgrád maradéktalanul kielégíti a hágai elvárásokat. Dimitrij Rupel, az EU soros elnökségét ellátó Szlovénia külügyminisztere azt a reményét hangoztatva érkezett a találkozóra, hogy a külügyminiszterek „pozitív következtetésekre\" juthatnak Szerbiát illetõen. Rupel szerint ilyen pozitív konklúzió lehet, hogy esetleg azonnal hatályba lépõ, ratifikálást nem igénylõ ideiglenes megállapodás aláírásáról döntenek Szerbiával a kereskedelmi és gazdasági együttmûködés témakörében. Hírösszefoglaló
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.