
Fegyverszünetet akar. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tárgyalt a fegyvernyugvásról Antony Blinken amerikai külügyminiszter
Fotó: X/Antony Blinken
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésről, a lehetséges fegyvernyugvásról tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Jeruzsálemben kedden.
2024. október 23., 09:272024. október 23., 09:27
A két és fél órás, a miniszterelnöki hivatal közleményében barátságosnak és eredményesnek nevezett találkozón felvetődött az iráni fenyegetés és az azzal szembeni összefogás kérdése.
Netanjahu a közlemény szerint tájékoztatta Blinkent a libanoni helyzetről, az amerikai külügyminiszter pedig
Netanjahu beszélt a Hamász elleni gázai harc előrehaladásáról, valamint Izrael erőfeszítéseiről az összes elhurcolt túsz hazahozatalára. Megvitatták a háború utáni gázai kormányzás kérdését, amelyről Netanjahu bemutatta álláspontját.
dolgozzon a túszok szabadon bocsátását célzó egyezségén, és sürgette, hogy engedjen be több segélyt Gázába – mondta Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője a találkozó befejezése után.
Miller szerint „Blinken hangsúlyozta, hogy ki kell aknázni Izrael sikeres fellépését Jahja esz-Szinvár ellen azáltal, hogy biztosítják az összes túsz szabadon bocsátását és a gázai konfliktus lezárását oly módon, hogy az izraeliek és palesztinok számára is tartós biztonságot nyújtson”.
Eközben az Izraeli Védelmi Erők (IDF) azt közölte:
A Hezbollah egyelőre nem erősítette meg az IDF állítását.
Szafieddin akkor halt meg, amikor az izraeli légierő mintegy három héttel ezelőtt megtámadta a Hezbollah földalatti hírszerző központját Bejrút déli külvárosában – közölte az IDF. A Hezbollah több mint 25 tagja tartózkodott a hírszerző központban a támadás idején. Ali Husszein Hazima, a Hezbollah hírszerző egységének vezetője is meghalt – közölte a hadsereg.
Az izraeli hadsereg nem közölt részleteket arról, hogyan állapította meg, hogy Szafieddint megölték.
A CNN korábban arról számolt be, hogy egy izraeli tisztségviselő szerint az október 3-i bejrúti izraeli csapások célpontja Szafieddin volt.
Szafieddin a Hezbollah végrehajtó tanácsának vezetőjeként szolgált, és a szervezet legmagasabb rangú helyének egyik legesélyesebb örököseként tartották számon egészen Hasszán Naszrallah akkori vezető, Szafieddineanyai ági unokatestvérének meggyilkolásáig.
Egyébként
A libanoni főváros, Bejrút egyik déli külvárosában tartott sajtótájékoztatóján Mohammad Afif médiakapcsolati vezető a szervezet nevében teljeskörű felelősséget vállalt „a háborús bűnös Netanjahu ellen intézett cézáreai akcióért”; hozzátéve, hogy „noha ezúttal nem sikerült őt eltalálni, a következő napokban lesz még erre lehetőség”.
Afif elismerte, hogy
és arra kérte a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC) hogy próbáljon utánanézni, életben vannak-e az említett hadifoglyok.
Elmondta azt is, hogy szervezete meg fogja téríteni azon betétesek anyagi kárát, akik abban a pénzintézetben tartották megtakarításaikat, amelynek több libanoni bankfiókja is elpusztult az izraeli légitámadásokban.
Az izraeli hadsereg közlése szerint a Hezbollah tucatnyi rakétát és több drónt lőtt ki múlt szombaton Észak-Izraelre, amelyek közül az egyik Benjámin Netanjahu miniszterelnök cézáreai hétvégi házát vette célba. Noha az izraeli kormányfő a támadás idején nem tartózkodott a rezidencián, az akcióra reagálva kijelentette, hogy Irán és a szövetségesei „nagy árat” fognak fizetni a dróntámadásért.
Az Európai Bizottság Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságához fordult a nagyváradi premontrei rendház ügyében Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő. Ezt ő maga jelentette be kedden a Facebook-oldalán.
Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.
Demeter Szilárd lemondott a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) vezetéséről – írta a 444.hu. Az igazgatótanács elnöke, aki megerősítette lemondását a hírportálnak, június 1-jével távozott a szervezet éléről.
Az Oroszországi Föderáció nem hagyja válasz nélkül Románia döntését a konstanțai orosz konzulátus bezárásáról – jelentette be az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az orosz hadsereg összesen 72 különböző típusú rakétával és 656 csapásmérő, valamint álcadrónnal hajtott végre támadást Kijev, Dnyipro és Harkiv ellen keddre virradóra, a csapásokban sokan meghaltak.
A román hatóságok által készített katonai elemzés és műszaki jelentés „kétségtelenül” bizonyítja, hogy a Galacon felrobbant drón egy orosz gyártmányú Gerany-2 típusú drón volt – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Oroszország kirívó módon használta kémtevékenységre a galaci drónincidens nyomán bezárt konstancai konzulátusát – értékelt a Krónikának az ügy kapcsán Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Románia kérésére rendkívüli ülést tart az Oroszország által elkövetett román légtérsértés ügyében; Oana Țoiu a nemzetközi jogsértésekről és az Oroszország tettei által generált kockázatokról fog beszélni a megbeszélésen.
Megőrizte mandátumát Octavian Ursu, a németországi Görlitz Romániában született polgármestere.
Nem véletlenül sértette meg Románia légterét a péntekre virradóra egy galaci panelházba becsapódó orosz drón – vélekedik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
szóljon hozzá!