Oroszországba tart a Krím félsziget

Az elfogadott dokumentumban kiemelték: a parlament a(z immár független) Krími Köztársaság képviseletében azzal a javaslattal fordult az Oroszországi Föderációhoz, hogy a területet új jogalanyként, köztársasági státussal vegyék fel a föderációba.

Mindez annak nyomán vált lehetővé, hogy a 96 százalékot is meghaladta azon választók aránya, akik a félszigeten tartott vasárnapi népszavazáson támogatták, hogy az Ukrajnához tartozó autonóm terület csatlakozzon Oroszországhoz.

A hétfő reggeli közlés szerint a népszavazáson részt vevők 96,6 százaléka tette le voksát az Ukrajnától való elszakadás mellett, míg a maradásra csupán 3,2 százalék szavazott. Valamivel több mint egy százaléknyi szavazat érvénytelen volt. A részvételi arány meghaladta a 82 százalékot.

Szimferopolban már vasárnap este több ezres tömeg ünnepelte a népszavazás eredményét. Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a helyiek kinyilvánították: „haza kívánnak térni”. Bejelentette, hogy a Krími Autonóm Köztársaság hétfőn hivatalosan kérvényezni fogja Oroszországhoz való csatlakozását.

Részleges mozgósítás Ukrajnában

A krími fejlemények miatt részleges katonai mozgósításról fogadott el törvényt hétfőn az ukrán parlament, megerősítve Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő erre vonatkozó elnöki rendeletét.

Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára szerint húszezer tartalékost a nemrég újból megalakított Nemzeti Gárda soraiba hívnak be, és további húszezret a fegyveres erők más alakulataihoz. A mozgósítást a jogszabály életbe lépése után 45 napon belül végrehajtják.

Az előterjesztés indoklásában foglaltak szerint a mozgósítást „a Krím félszigeten kiéleződött társadalmi és politikai helyzet, az orosz fél leplezetlen agressziója” miatt van szükség.

Turcsinov a szavazás előtt kijelentette, hogy Oroszország „egy népszavazásnak nevezett óriási komédiával próbálja fedezni” a részéről megvalósított agresszió folytatását a Krímben. A referendummal kapcsolatosan leszögezte, hogy annak eredményét „soha nem ismeri el Ukrajna és a civilizált világ”.

Uniós szankciók Moszkva ellen

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfői brüsszeli tanácskozásukon elfogadták az EU több orosz és ukrán vezető elleni szankcióit az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és ezek között utazási tilalmak és bankszámlák befagyasztása is szerepel.

Huszonegy olyan orosz, illetve ukrán vezető ellen hoztak szankciókat, akiket felelősnek tartanak a krími népszavazás megrendezéséért. Barack Obama amerikai elnök eközben hét orosz és két krími szakadár, valamint két volt ukrán tisztségviselő ellen rendelt el vízumkiadási tilalmat és számlabefagyasztást.

Európai uniós vezetők már vasárnap jogellenesnek minősítették a népszavazást. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy az uniós országok állam-, illetve kormányfői már március 6-án leszögezték: az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal ellentétesnek tekintik az Oroszországhoz való csatlakozás népszavazásra bocsátását.

Az urnák zárása után külön Franciaország és Olaszország külügyminisztere is törvényellenesnek minősítette a krími népszavazást. A japán kormány felszólította Oroszországot, hogy ne csatolja területéhez a Krími Autonóm Köztársaságot. A referendumot Kanada is törvénytelennek minősítette.

Putyin szerint jogszerű volt a népszavazás

Vlagyimir Putyin orosz államfő vasárnap azt mondta Barack Obama amerikai elnöknek, hogy a népszavazás teljes egészében megfelelt a nemzetközi jognak. Telefonbeszélgetésükön Obama azt hangoztatta, hogy nem ismeri el a népszavazást. Washington már korábban közölte, hogy nem fogadja el a krími referendumot.

„A katonai beavatkozásért és a nemzetközi jog megsértéséért Oroszország egyre nagyobb árat fog fizetni, és nemcsak az Egyesült Államok és szövetségeseink által foganatosított intézkedések, hanem saját destabilizáló cselekedeteinek következményei miatt is” – szögezte le Jay Carney fehér házi szóvivő közleményében. Az elnöki telefonbeszélgetésen Obama lényegében megismételte ezt az amerikai álláspontot, míg Putyin azt hangoztatta, hogy a referendum megfelelt a nemzetközi jognak.

Az orosz elnök példaként utalt Koszovóra is, amelynek Szerbiától való függetlenségét a nyugati világ nagyobb része is támogatta. Vlagyimir Putyin leszögezte: a krími lakosságnak is lehetővé kellett tenni, hogy szabadon kinyilváníthassa akaratát.

Egyúttal aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ukrán hatóságok nem tudnak gátat szabni az orosz ajkúak elleni erőszaknak, amelyet „szélsőséges nacionalisták és radikális csoportok” gerjesztenek.
A nyugati országok szerint viszont az erőszak inkább az oroszbarát erők tevékenységének tulajdonítható. Obama arra helyezte a hangsúlyt, hogy a katonai beavatkozással Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását.

Băsescu: nem kell háborútól tartani
Traian Băsescu román államfő – aki még vasárnap este közölte: Románia illegitimnek tartja a népszavazást, és nem ismeri el annak eredményét – hétfőn úgy vélte, a krími forgatókönyv Moldovában, „a második román államban\" is megismétlődhet, ami Románia számára nem lenne jó, de Bukarest nem vetne be katonai erőt, így a román polgároknak nem kell háborútól tartaniuk. Szerinte a február 5-i gagauziai népszavazás is a krími minta szerint zajlott.
Mint ismeretes, a referendumon az autonóm terület lakosainak elsöprő többsége az önrendelkezés mellett szavazott arra az esetre, ha Moldova egyesül Romániával, és az EU helyett az Eurázsiai Uniót választották. Leszögezte: Románia nem errefelé orientálódik, mivel „a románok nem ferde szeműek.\"
Bírálta a moldovai Európa-barát vezetőket, amiért nem szállnak szemben Moszkvával, miközben az országban erős oroszbarát ellenzék működik. Hozzátette: a továbbiakban nem ragaszkodik Románia és Moldova egyesüléséhez, nyilvánvaló ugyanis, hogy a projekt nem rendelkezik politikai támogatással.
Băsescu szerint Vlagyimir Putyin erős politikus, aki nem habozik az Orosz Föderáció érdekeiért föllépni, célja pedig az egykori Szovjetunió határainak visszaállítása, vagy szép szóval, vagy tankokkal.
Vasárnap este egyébként a magyar külügyminisztérium is közölte, hogy illegitimnek tartja a krími referendumot.