2008. június 04., 00:002008. június 04., 00:00
„Úgy gondoljuk, hogy ha Erdélyben másfél-kétmillió ember egyetemet akar magának, akkor ez elidegeníthetetlen demokratikus joga” – mondta Tőkés. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezető Tanácsának elnöke, valamint Farkas Emőd, a Sapientia Alapítvány irodavezetője a püspök-képviselő meghívására azért utazott az Unió székhelyére, hogy az erdélyi magyar közösség anyanyelvű oktatásának ügyéhez támogatókat és együttműködő partnereket találjon. Találkoztak Leonard Orbannal, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosával. Támogatását kérték ahhoz, hogy Erdélyben érvényesüljön a többnyelvűség, és azt kérték tőle, legyen segítségükre az erdélyi magyar nyelvű állami egyetem helyreállításában, illetve a magánegyetemi hálózat akkreditálásában. Orban a találkozón azt hangsúlyozta, hogy az oktatáspolitika nem európai bizottsági hatáskörbe, hanem nemzeti hatáskörbe tartozik. Ugyanakkor támogatásáról biztosította a többnyelvűség előmozdítását célzó törekvéseket.
Hágában is az erdélyi magyar felsőoktatásért lobbiztak: Knut Vollebaek-kel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosával tárgyalt Hantz Péter, a magyar nyelvű állami erdélyi egyetem megteremtéséért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. A megbeszélésen a Babeş–Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatai fokozottabb önállóságának megvalósítási lehetőségeiről, valamint a magyar tannyelvű mérnöki és mezőgazdasági szakok beindításának kérdéseiről esett szó. A főbiztos az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációs folyamatáról is érdeklődött. Vollebaek kijelentette, hogy figyelemmel kíséri a neki tett ígéretek teljesítésének folyamatát.
Hírösszefoglaló
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.