2008. június 04., 00:002008. június 04., 00:00
„Úgy gondoljuk, hogy ha Erdélyben másfél-kétmillió ember egyetemet akar magának, akkor ez elidegeníthetetlen demokratikus joga” – mondta Tőkés. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Dávid László, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Tolnay István, a Partiumi Keresztény Egyetem Vezető Tanácsának elnöke, valamint Farkas Emőd, a Sapientia Alapítvány irodavezetője a püspök-képviselő meghívására azért utazott az Unió székhelyére, hogy az erdélyi magyar közösség anyanyelvű oktatásának ügyéhez támogatókat és együttműködő partnereket találjon. Találkoztak Leonard Orbannal, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosával. Támogatását kérték ahhoz, hogy Erdélyben érvényesüljön a többnyelvűség, és azt kérték tőle, legyen segítségükre az erdélyi magyar nyelvű állami egyetem helyreállításában, illetve a magánegyetemi hálózat akkreditálásában. Orban a találkozón azt hangsúlyozta, hogy az oktatáspolitika nem európai bizottsági hatáskörbe, hanem nemzeti hatáskörbe tartozik. Ugyanakkor támogatásáról biztosította a többnyelvűség előmozdítását célzó törekvéseket.
Hágában is az erdélyi magyar felsőoktatásért lobbiztak: Knut Vollebaek-kel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosával tárgyalt Hantz Péter, a magyar nyelvű állami erdélyi egyetem megteremtéséért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke. A megbeszélésen a Babeş–Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatai fokozottabb önállóságának megvalósítási lehetőségeiről, valamint a magyar tannyelvű mérnöki és mezőgazdasági szakok beindításának kérdéseiről esett szó. A főbiztos az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációs folyamatáról is érdeklődött. Vollebaek kijelentette, hogy figyelemmel kíséri a neki tett ígéretek teljesítésének folyamatát.
Hírösszefoglaló
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.