Az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító népszavazás után tanulmányozni kell a skót függetlenség lehetőségét, ha ez az egyetlen módja annak, hogy Skócia megőrizhesse kapcsolatát az Európai Unióval – jelentette ki Nicola Sturgeon skót miniszterelnök szerdán Brüsszelben.
2016. június 30., 17:042016. június 30., 17:04
A kormányfő leszögezte, ha van rá mód, hogy Skócia megőrizze az uniós tagságát, ő eltökélt, hogy megtalálja. Sturgeon, aki Martin Schulz európai parlamenti elnökkel és Jean-Claude Junckerrel, az uniós bizottság elnökével tárgyalt, mindazonáltal hangsúlyozta, hogy bár brüsszeli tárgyalásai során sokan rendkívül megértőek és együttérzőek voltak, „nem szabad alábecsülni a skót uniós tagság megtartása előtt álló nehézségeket\".
A miniszterelnök emellett elmondta, nem lepte meg Mariano Rajoy spanyol kormányfő kijelentése, amely szerint Spanyolország teljes mértékben ellenez bármiféle tárgyalást a lehetséges EU-tagságról az Európai Unió és Skócia között. Madrid régóta vehemensen ellenzi a skótok függetlenedését, mert attól tart, hogy ez precedenst teremtene a Spanyolországban – különösen Katalóniában – aktív szakadár mozgalmak számára. Amúgy nem csupán Rajoy ellenzi a Skóciával folytatott tárgyalásokat: Francois Hollande francia államfő is úgy vélekedett, az EU-nak Nagy-Britanniával kell tárgyalnia, „nem Nagy-Britannia egy részével.\"
Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter csütörtökön megerősítette, hogy Párizs nem szeretné, ha a brit uniós kilépést ellenző skót kormány és az Európai Unió között tárgyalások kezdődnének arról, hogyan maradhatna Skócia a közösség tagja. A szerdán zárult, kétnapos EU-csúcson elfogadott zárónyilatkozatban egyébként leszögezték: az uniós egységes piachoz való hozzáférés feltétele, hogy Londonnak el kell fogadnia a személyek mozgásának szabadságát is. Amúgy a Brexit egy fő szószólója, Boris Johnso volt londoni főpolgármester jelezte: nem indul a Konzervatív Párt elnöki tisztségéért, így a kormányfői tisztségért sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!