
Zárónyilatkozatban fogadták el vasárnap az uniós és a török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozója keretében azt a közös akciótervet, amely a remények szerint kulcs lehet a menekültválság megoldásához, és felgyorsíthatja Törökország uniós csatlakozását is.
2015. november 30., 09:372015. november 30., 09:37
2015. november 30., 14:582015. november 30., 14:58
Törökország erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezése érdekében, az EU pedig 3 milliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi ellátását. A tizenegy pontos zárónyilatkozatban szerepel egyebek közt a terrorizmus elleni közös fellépés, a kül- és biztonságpolitikai párbeszéd megújítása.
A vasárnap elfogadott megállapodással sikerül megállítani a migráció hullámait – vélekedett Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcs utáni sajtótájékoztatón. A nyilatkozat új fejezetet nyit az unió migrációs politikájában, amelyben mostantól Törökország is partnerként veszi ki részét – hangsúlyozta Tusk, hozzátéve, hogy a megállapodásnak része a párbeszéd újbóli megnyitása és elmélyítése is az EU-tagjelölt Törökországgal.
A csatlakozási folyamatban december 14-én megnyitják a gazdaság- és pénzügypolitikáról szóló 17. tárgyalási témafejezetet, 2016 első negyedévében pedig további fejezetek tárgyalására nyílhat lehetőség – mondta Tusk.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte: az elfogadott akcióterv része a vízumliberalizáció, amely 2016 októberétől könnyítheti meg a török állampolgárok unióba való belépését. Törökország elkötelezett a vízummentesség érdekében szükséges lépések megtétele mellett, amelyek állásáról jövő márciusban uniós jelentés készül. Az unió és Törökország vezetői a jövő esztendőtől kezdve évente kétszer tartanak majd csúcstalálkozót.
2016 júniusában lép hatályba az EU–török visszafogadási egyezmény, melynek értelmében visszaküldhető Törökországba az a menedékkérő, aki az Unió területén nem kapott menekültstátust. Aki nem jogosult a menekültstátusra, azonnal vissza kell küldeni a származási országba, és emellett hatékonyan kell fellépni az embercsempészet ellen.
Ahmet Davutoglu török kormányfő a sajtótájékoztatón közölte: Törökország vállalta, hogy a határain keresztül illegális úton nem enged migránsokat az Unió területére, és visszafogadja az onnan visszaküldötteket. Üdvözölte az Unió azon kezdeményezését, amely szerint országa támogatást kap a szíriai menekültek ellátásához. Elmondta, hogy Törökország a több mint három éve elkezdődött szíriai háború óta 2,2 millió menekültet fogadott be, akikre eddig 8 milliárd dollárt költött.
A zárónyilatkozat rögzíti, hogy a vasárnapi tanácskozáson megjelent állam- és kormányfők létrehozták azt a 3 milliárd eurós pénzügyi alapot, amellyel az unió a szíriai menekültek ellátásának javításához járul hozzá. Magyarország 18 millió eurós támogatással járul hozzá az uniós alaphoz.
A török és uniós vezetők egyetértettek abban, hogy az országaikra nehezedő migrációs nyomás megoldása a tehermegosztás. Abban azonban nem született megegyezés, hogy milyen keretek és szabályok mentén történjen a tagállami és uniós áttelepítési rendszerekhez való hozzájárulás.
A vasárnap elfogadott zárónyilatkozatnak nem része az, hogy az Európai Unió országai között kötelezően szét kellene osztani a migránsokat. Erről a csúcstalálkozót megelőzően Németország mellett Ausztria, a Benelux államok, Svédország, Finnország és Görögország vezetői tanácskoztak Angela Merkel német kancellár kezdeményezésére, de – mint azt Merkel sajtótájékoztatóján közölte – konkrét számokról nem tárgyaltak.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!