2008. május 09., 00:002008. május 09., 00:00
Az EP felhívja az EU-tagállamok kormányait képviselõ tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy azonosítsák azokat az országokat, ahol különösen nehéz az emberi jogok elõmozdítása. Sürgeti azt is, hogy e célból alakítsanak ki olyan kritériumokat, amelyekkel össze lehet mérni az országokat emberi jogi besorolásuk alapján, lehetõvé téve egyedi politikai prioritások megállapítását. A parlament úgy ítéli meg, hogy elégtelennek bizonyult az Európai Unió képessége a válságok megelõzésére, az azokra való reagálásra, azok kezelésére és megoldására. „Az Európai Unió nem tett diplomáciai lépéseket az emberijog-védõk érdekében számos országban, mint például Kínában, Tunéziában, Etiópiában, Iránban és Oroszországban, ami láthatóan azt tükrözi, hogy nincs konszenzus az Európai Unió tagállamai között” – tartalmazza a szöveg, amelyet az EP sajtószolgálata idézett.
Tabajdi Csaba (MSZP) az EP szocialista frakciójának vezérszónokaként elõrelépésnek minõsítette a jelentést a kisebbségi jogok elõmozdítása és a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének tekintetében. Jelezte, hogy az EU-csatlakozásra váró nyugat-balkáni országokban a kisebbségek helyzete a stabilitás kulcsa, így a jelentés segít majd abban, hogy „elkerüljük a kettõs mérce alkalmazását a tagállamok, illetve a tagjelölt országok és a harmadik országok megítélésében különös tekintettel az emberi jogi és kisebbségvédelmi politikára”. Fontos, hogy az EU monitoringrendszere következetesebbé váljon e téren, növelve ezzel az Európai Unió szavahihetõségét és emberi jogi politikájának hitelességét – hangoztatta Tabajdi, kiemelve, hogy e tekintetben az uniós alapjogi ügynökség létrehozása elõrelépést jelent.
Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) arra emlékeztetett, hogy számos módosító indítványt nyújtott be a jelentéshez, és ezek nagy részét el is fogadta a külügyi EP-bizottság. Ennek köszönhetõen került be a szövegbe a nemzeti és nyelvi kisebbségek fogalma. Hozzátette: több sikeres módosító indítvány a gyerekjogokkal volt kapcsolatos, illetve a gyermekmunka és gyermekkereskedelem elleni küzdelem szükségességét hangsúlyozta. A jelentés ismételten felhívja az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai romastratégiát.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.