
2010. szeptember 17., 09:162010. szeptember 17., 09:16
A romák Franciaországból való tömeges kitoloncolásának ügye az EU-csúcs előre nem tervezett témájává lépett elő, miután éles szópárbaj bontakozott ki Viviane Reding igazságügyi EU-biztos és a francia vezetők között.
Nem ez volt az egyetlen vita a héten: a csütörtöki csúcson is heves szóváltás zajlott le José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök és Nicolas Sarkozy francia államfő között – közölte Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök.
Hozzátette, hogy ezzel a témakörrel kapcsolatban most nem született semmilyen döntés, de várhatóan a következő csúcstalálkozók egyikén megpróbálnak előrébb lépni egy hosszú távú, átfogó romastratégia ügyében.
Sarkozy viszont este leszögezte: Párizs folytatja az illegális telepek felszámolását, függetlenül attól, milyen nemzetiségűek a lakóik. Közben két jogvédő szervezet faji diszkrimináció miatt feljelentést tett Brice Hortefeux francia belügyminiszter ellen, mivel a minisztérium egyik körlevelében kifejezetten a romatáborok felszámolására szólították fel a helyi hatóságokat.
Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke közölte: fontosnak tartja, hogy az Európai Unión belül mérséklődjön a feszültség. Ugyanakkor ő is kiállt amellett, hogy az Európai Bizottságnak szabálysértési eljárást kell indítania Párizs ellen, ha uniós jogba ütközőnek ítéli az ügy kezelését.
| Rendkívüli állapotot hirdetett a bulgáriai Jambol városának önkormányzata csütörtökön a település romanegyedében, ahol azt követően törtek ki zavargások, hogy a hatóságok költözésre szólították fel egy tömbház illegálisan ott élő lakóit. Bár a cigányok egy része engedelmeskedett a felszólításnak, néhányan elkezdték lerombolni a falakat, hogy kiszedjék és ócskavasként értékesítsék a bennük lévő betonvasat. A bontás során egy vasbeton elem egy tízéves kislányra zuhant, aki súlyos sérüléseket szenvedett. A bolgár sajtó szerint a cigányok már tizenöt éve élnek illegális lakásfoglalóként a szóban forgó tömbházban, azóta fokozatosan tönkretették az épületet, a környéket pedig szemétteleppé változtatták. |
A francia köztársasági elnöki hivatal egyébként szerdán este közölte, hogy „tudomásul vették” Viviane Reding igazságügyi biztos „bocsánatkérését” a „Franciaországra vonatkozó botrányos kijelentéseiért”. A hivatal nem sokkal azután adta ki rövid közleményét, hogy Reding kijelentette: a romák Franciaországból történő kitoloncolásának nincs semmi köze a II. világháborús történésekhez. Viviane Reding kedden párhuzamot vont a romák kitoloncolása és a II. világháborús deportálások között, és jogi kötelességszegési eljárás indítását helyezte kilátásba Franciaország ellen.
Romániában közben az ellenzék az államfőt támadja a romaügy miatt. Titus Corlăţean, a szenátus külügyi bizottságának PSD-s elnöke csütörtökön azzal vádolta meg Traian Băsescu államfőt, hogy előzetesen jóváhagyta a francia kitelepítési akciót.
A politikus ezt államfőhöz méltatlan tettnek nevezte, egyúttal bírálta a kormányt azért is, amiért nem a Tarom nemzeti légitársaságot, hanem a Blue Air magántársaságot jelölte ki a romák hazaszállítására. Nézeteltérésbe keveredett a bolgár elnök és a kormányfő is a romák kiutasítása kapcsán: míg az államfő elítélte a lépést, a miniszterelnök szerint „nincs semmi probléma Franciaországgal.”
Georgi Parvanov baloldali köztársasági elnök szerdán bírálta a bulgáriai és romániai romák kiutasítását Franciaországból, azt állítva: ez a lépés nincs szinkronban az európai értékekkel. Ez volt az első hivatalos tiltakozás bolgár részről.
Bojko Boriszov jobboldali kormányfő viszont a bolgár tévének nyilatkozva szintén szerdán azt mondta: „egyértelműen kiállunk amellett, hogy mindenkinek vannak jogai. Ugyanakkor nem akarom, hogy belebocsátkozzunk ebbe a vitába, mert nincs problémánk. S Franciaország maga is megerősítette, hogy nincs semmilyen problémája Bulgáriával”.
A szófiai kormány mindeddig óvakodott bármiféle kommentártól a romák kiutasítása kapcsán, azt sugallva, hogy ez a lépés mindenekelőtt a romániai romákat érinti. A politikus azt is sérelmezte, hogy a schengeni csatlakozás kapcsán országát együtt kezelik Romániával.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.