
Fotó: Magyarország Kormánya
Az európai versenyképesség volt a fő kérdés az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülésén – közölte a tanácskozást követő sajtótájékoztatón pénteken az Európai Bizottság elnöke.
2024. november 08., 21:282024. november 08., 21:28
2024. november 08., 21:432024. november 08., 21:43
Ursula von der Leyen határozottan elítélte és felháborítónak nevezte azt, hogy csütörtök este Amszterdamban izraeli állampolgárokat támadtak meg.
„Az antiszemitizmusnak semmi helye Európában, eltökéltek vagyunk, hogy felvegyük ellene a küzdelmet” – jelentette ki, hozzátéve: céljuk, hogy a zsidó élet és kultúra virágozhasson Európában.
Az Európai Bizottság elnöke megköszönte Orbán Viktor miniszterelnöknek a pénteki informális ülés megszervezését és a vendégszeretetet.
– mondta Ursula von der Leyen.
Köszönetet mondott továbbá Charles Michelnek, az Európai Tanács leköszönő elnökének is az elmúlt öt évben végzett munkájáért. „Ma erősebbek vagyunk, mint öt éve, ez a te sikered is” – méltatta kollégáját. Elmondta azt is, hogy az európai vezetők csütörtöki, budapesti vacsorája során megvitatták az amerikai választás eredményét is.
Az Egyesült Államok a legnagyobb gazdasági és kereskedelmi partnerünk, egyedi a történelmi kötelék közöttünk, és a polgárok között több millió baráti kapcsolat szövődik.
– emelte ki.
Ursula von der Leyen elmondta, csütörtök délután telefonon gratulált Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek. Egyebek között beszéltek Ukrajnáról, védelmi, kereskedelmi és energiaügyi kérdésekről is – számolt be, hozzáfűzve: „érdeklődéssel várom, hogy tovább beszéljünk ezekről”.
Ma a fő kérdés a napirenden az európai versenyképesség volt, először is feltérképezték, miben vagyunk erősek – közölte. Kiemelte azt, hogy Európában magasabb a várható élettartam a versenytársakhoz képest, kiváló az oktatási rendszer, itt a legalacsonyabb a jövedelmi egyenlőtlenség, nagyon magas a szociális biztonság szintje, és itt a legnagyobb a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése is.
Elsőként arról szólt, hogy az innovációs szakadékot be kell zárni a versenytársak felé.
Hangsúlyozta, az egész gazdaságban szükség van az innovációra: az alapkutatásban rendkívül jók vagyunk, ugyanakkor hiányosság van abban, hogy a kutatás eredményeiből termék legyen; még mindig sok az akadály az innováció és az innovatív induló vállalkozások útjában.
Nehezményezte, hogy az innovatív startupok számára nehézkes az egységes piacra lépés, hiszen gyakran 27 különböző szabályrendszerrel kell megbirkózniuk. Az innovatív induló vállalkozásokra vonatkozóan ezért egységes szabályrendszer összeállítását javasolta.
Hozzáfűzte, szeretnék megkönnyíteni a határon átnyúló kereskedelmet és beruházásokat is. Kiemelte ezen felül azt is, hogy több beruházásra, több magántőkére van szükség, a kutatás-fejlesztés terén is. Közölte: dolgozni fognak egy európai megtakarítási és beruházási unión, a befektetésekhez kihasználva a magán megtakarításokat is.
Második prioritásként Ursula von der Leyen egy közös versenyképességi, dekarbonizációs és digitalizációs terv kidolgozását jelölte meg. Az új mandátum első száz napja alatt egy tiszta iparági jogszabályt fognak javasolni, építve a Draghi-jelentésre és tíz különböző ágazati dialógusra, amelyet az elmúlt hónapokban folytattak – közölte.
„Tudjuk, hogy óriási kihívás az energiaválság leküzdése, amit az Ukrajna elleni orosz háború szabadított el, ez lesz az egyik feladata az új bizottságnak” – tért ki a harmadik prioritásra. Kitért arra, hogy az energiafüggőség nagyon gyorsan kiszolgáltatottságba fordulhat, fontos ezért az ellátási láncok és a kritikus nyersanyagok kérdése.
Az egyes ásványi anyagok iránti kereslet exponenciálisan növekedni fog, így európai szinten kell koordinálni a hozzáférést. Ennek egyik módja a kereskedelmi partnerek diverzifikálása, a másik pedig a körforgásos gazdaság, amelynek erősítésével nem szükséges új, kritikus fontosságú nyersanyagokat beszerezni – jelezte.
„Nagyon gyümölcsöző vitát, egyeztetést folytattunk a Draghi-jelentésről, illetve a jövőről” – összegezte Ursula von der Leyen.
„A találkozón a versenyképesség erősítése volt a fő téma, amely abszolút prioritást jelent. Mindannyian úgy láttuk, hogy egységre, spontaneitásra, és közös erőfeszítésekre van szükség. Meg kell érteni azokat is, akik nem értenek velünk egyet. Megbeszélést folytattunk a versenyképesség jövőjéről jelentést készített Mario Draghival, valamint Christine Lagarde-dal, az Európai Központi Bank elnökével. A Budapesti Nyilatkozat rögzíti, hogy a pénzügyi eszközökről szóló vita lefolytatása az új intézményi ciklus feladata lesz” – jelentette ki Charles Michel.
Megfogalmazása szerint az Európai Beruházási Bank használata erős eszköz lehet ehhez.
Charles Michel azt mondta, hogy a két budapesti eseményen, az Európai Politikai Közösség csütörtöki találkozóján, majd a pénteki informális EU-csúcstalálkozón egyaránt megvolt a kapacitás ahhoz, hogy meghallgassák egymást, és egy erősebb, ellenállóbb és szuverénebb Európáért cselekedjenek.
„Szeretnénk megerősíteni a kereskedelmi kapcsolatokat, a gazdasági alapot. A biztonság- és geopolitikai kihívások, az orosz-ukrán háború, a közel-keleti konfliktus kezeléséhez több párbeszéd és erőfeszítés kell közös érdekeink megvédéséhez. Meggyőződésem, hogy Ukrajna támogatása értékeink védelmét is jelenti, és jel a világnak, hogy a nemzetközi jogrend, a szuverenitás és az integritás alapelvét védenünk kell. Fontos az is, hogy a klímaválság, a digitális kérdések terén valamennyi globális partnerünkkel össze kell fognunk” – sorolta Charles Michel.
Leszögezte: meg kell erősíteni az európai védelmi készültséget, képességet, amihez a NATO alapvető pillér, „de európai felelősség is van ezen a téren”. A belga politikus hangsúlyozta: határozottan elítéli az izraeli polgárokat csütörtökön Amszterdamban ért szörnyű támadásokat, és szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal.
„Az antiszemitizmus elfogadhatatlan, küzdenünk kell az ilyen támadásokkal szemben, amelyek alapvető értékeinket és elveinket érik” – jelentette ki.
Sonnevend Pált választotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökévé a testület hétfői teljes ülése titkos szavazással – közölte honlapján az Ab.
November 4-én, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 70. évfordulóján megkezdik a kommunista diktatúra ügynökaktáinak nyilvánosságra hozatalát Magyarországon. Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában jelentette be.
A nagyrészt békés menetek végén Európa-szerte halloweeni jelmezes álarcos rendbontók támadtak a rendőrökre, többek között Molotov-koktélokkal.
Németországi újságírók riportja a német szociális segélyekből származó pénzek útját követi nyomon „a nagy házakkal és drága autókkal teli” romániai falvakig.
Románia tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal arról, milyen költségeket vállalhat át az amerikai csapatok jelenlétének biztosítása érdekében, és ajánlatot tett az amerikai félnek – jelentette be Dan Neculăescu külügyminiszter.
Több orosz tartályhajó is elindult az Egyesült Államok felé a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti dízelmegállapodás nyomán – közölte a Greenpeace Ukrajna.
Oroszország eddig mintegy 700 milliárd dollárt költött az Ukrajna elleni háborúra, miközben jelentős ember- és hadianyag-veszteséget szenvedett – állítja az ukrán fegyveres erők vezérkara egy szerdán közzétett videóban.
Gázt, gyúlékony folyadékokat, valamint egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó konténerek sodródnak a Fekete-tengeren, amelyek egy szerdán dróntámadást szenvedett hajóról zuhantak a hullámok közé.
Az ENSZ nem egy bűnszervezet, ezért nem egy maffiafőnöknek kellene vezetnie – kommentálta Magyar Péter csütörtökön Prágában, a cseh–magyar kormányülést követő sajtótájékoztatón azt, hogy az Egyesült Államok Orbán Viktort ajánlhatja az ENSZ főtitkárának.
Miközben Izraelben a választás végeredményére várnak, és lázas gondolkodás zajlik arról, milyen kormány alakulhat, Benjámin Netanjahu miniszterelnök pártja, a Likud azt állítja: az arab pártok törvénytelenségeknek köszönhetik váratlan sikerüket.
szóljon hozzá!