Fotó: Magyarország Kormánya
Az európai versenyképesség volt a fő kérdés az Európai Unió állam- és kormányfőinek budapesti informális ülésén – közölte a tanácskozást követő sajtótájékoztatón pénteken az Európai Bizottság elnöke.
2024. november 08., 21:282024. november 08., 21:28
2024. november 08., 21:432024. november 08., 21:43
Ursula von der Leyen határozottan elítélte és felháborítónak nevezte azt, hogy csütörtök este Amszterdamban izraeli állampolgárokat támadtak meg.
„Az antiszemitizmusnak semmi helye Európában, eltökéltek vagyunk, hogy felvegyük ellene a küzdelmet” – jelentette ki, hozzátéve: céljuk, hogy a zsidó élet és kultúra virágozhasson Európában.
Az Európai Bizottság elnöke megköszönte Orbán Viktor miniszterelnöknek a pénteki informális ülés megszervezését és a vendégszeretetet.
– mondta Ursula von der Leyen.
Köszönetet mondott továbbá Charles Michelnek, az Európai Tanács leköszönő elnökének is az elmúlt öt évben végzett munkájáért. „Ma erősebbek vagyunk, mint öt éve, ez a te sikered is” – méltatta kollégáját. Elmondta azt is, hogy az európai vezetők csütörtöki, budapesti vacsorája során megvitatták az amerikai választás eredményét is.
Az Egyesült Államok a legnagyobb gazdasági és kereskedelmi partnerünk, egyedi a történelmi kötelék közöttünk, és a polgárok között több millió baráti kapcsolat szövődik.
– emelte ki.
Ursula von der Leyen elmondta, csütörtök délután telefonon gratulált Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek. Egyebek között beszéltek Ukrajnáról, védelmi, kereskedelmi és energiaügyi kérdésekről is – számolt be, hozzáfűzve: „érdeklődéssel várom, hogy tovább beszéljünk ezekről”.
Ma a fő kérdés a napirenden az európai versenyképesség volt, először is feltérképezték, miben vagyunk erősek – közölte. Kiemelte azt, hogy Európában magasabb a várható élettartam a versenytársakhoz képest, kiváló az oktatási rendszer, itt a legalacsonyabb a jövedelmi egyenlőtlenség, nagyon magas a szociális biztonság szintje, és itt a legnagyobb a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése is.
Elsőként arról szólt, hogy az innovációs szakadékot be kell zárni a versenytársak felé.
Hangsúlyozta, az egész gazdaságban szükség van az innovációra: az alapkutatásban rendkívül jók vagyunk, ugyanakkor hiányosság van abban, hogy a kutatás eredményeiből termék legyen; még mindig sok az akadály az innováció és az innovatív induló vállalkozások útjában.
Nehezményezte, hogy az innovatív startupok számára nehézkes az egységes piacra lépés, hiszen gyakran 27 különböző szabályrendszerrel kell megbirkózniuk. Az innovatív induló vállalkozásokra vonatkozóan ezért egységes szabályrendszer összeállítását javasolta.
Hozzáfűzte, szeretnék megkönnyíteni a határon átnyúló kereskedelmet és beruházásokat is. Kiemelte ezen felül azt is, hogy több beruházásra, több magántőkére van szükség, a kutatás-fejlesztés terén is. Közölte: dolgozni fognak egy európai megtakarítási és beruházási unión, a befektetésekhez kihasználva a magán megtakarításokat is.
Második prioritásként Ursula von der Leyen egy közös versenyképességi, dekarbonizációs és digitalizációs terv kidolgozását jelölte meg. Az új mandátum első száz napja alatt egy tiszta iparági jogszabályt fognak javasolni, építve a Draghi-jelentésre és tíz különböző ágazati dialógusra, amelyet az elmúlt hónapokban folytattak – közölte.
„Tudjuk, hogy óriási kihívás az energiaválság leküzdése, amit az Ukrajna elleni orosz háború szabadított el, ez lesz az egyik feladata az új bizottságnak” – tért ki a harmadik prioritásra. Kitért arra, hogy az energiafüggőség nagyon gyorsan kiszolgáltatottságba fordulhat, fontos ezért az ellátási láncok és a kritikus nyersanyagok kérdése.
Az egyes ásványi anyagok iránti kereslet exponenciálisan növekedni fog, így európai szinten kell koordinálni a hozzáférést. Ennek egyik módja a kereskedelmi partnerek diverzifikálása, a másik pedig a körforgásos gazdaság, amelynek erősítésével nem szükséges új, kritikus fontosságú nyersanyagokat beszerezni – jelezte.
„Nagyon gyümölcsöző vitát, egyeztetést folytattunk a Draghi-jelentésről, illetve a jövőről” – összegezte Ursula von der Leyen.
„A találkozón a versenyképesség erősítése volt a fő téma, amely abszolút prioritást jelent. Mindannyian úgy láttuk, hogy egységre, spontaneitásra, és közös erőfeszítésekre van szükség. Meg kell érteni azokat is, akik nem értenek velünk egyet. Megbeszélést folytattunk a versenyképesség jövőjéről jelentést készített Mario Draghival, valamint Christine Lagarde-dal, az Európai Központi Bank elnökével. A Budapesti Nyilatkozat rögzíti, hogy a pénzügyi eszközökről szóló vita lefolytatása az új intézményi ciklus feladata lesz” – jelentette ki Charles Michel.
Megfogalmazása szerint az Európai Beruházási Bank használata erős eszköz lehet ehhez.
Charles Michel azt mondta, hogy a két budapesti eseményen, az Európai Politikai Közösség csütörtöki találkozóján, majd a pénteki informális EU-csúcstalálkozón egyaránt megvolt a kapacitás ahhoz, hogy meghallgassák egymást, és egy erősebb, ellenállóbb és szuverénebb Európáért cselekedjenek.
„Szeretnénk megerősíteni a kereskedelmi kapcsolatokat, a gazdasági alapot. A biztonság- és geopolitikai kihívások, az orosz-ukrán háború, a közel-keleti konfliktus kezeléséhez több párbeszéd és erőfeszítés kell közös érdekeink megvédéséhez. Meggyőződésem, hogy Ukrajna támogatása értékeink védelmét is jelenti, és jel a világnak, hogy a nemzetközi jogrend, a szuverenitás és az integritás alapelvét védenünk kell. Fontos az is, hogy a klímaválság, a digitális kérdések terén valamennyi globális partnerünkkel össze kell fognunk” – sorolta Charles Michel.
Leszögezte: meg kell erősíteni az európai védelmi készültséget, képességet, amihez a NATO alapvető pillér, „de európai felelősség is van ezen a téren”. A belga politikus hangsúlyozta: határozottan elítéli az izraeli polgárokat csütörtökön Amszterdamban ért szörnyű támadásokat, és szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal.
„Az antiszemitizmus elfogadhatatlan, küzdenünk kell az ilyen támadásokkal szemben, amelyek alapvető értékeinket és elveinket érik” – jelentette ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
Mind közjogi, mind kulturális, filozófiai értelemben túlléptek a magyarok a fájdalmas december 5-i népszavazáson és gőzerővel dolgoznak a magyar nemzeti egység megteremtésén – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Ukrajna „valódi békét, nem pedig megalkuvást” akar Oroszországgal – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!