
Észak-Korea az idén már több alkalommal tesztelt nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat
Fotó: Twitter/andwnysy
Észak-Korea atomcsapással fenyegette meg Dél-Koreát, ha az megtámadná. „Ez nem puszta fenyegetés” – jelentette ki az Észak-Koreát irányító kommunista Koreai Munkapártban magas tisztséget betöltő Kim Jo Dzsong, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető húga kedden.
2022. április 05., 07:562022. április 05., 07:56
2022. április 05., 07:582022. április 05., 07:58
Kim Jo Dzsong – akit a KCNA állami hírügynökség idézett – hangsúlyozta, hogy ez lenne Phenjan válasza Dél-Korea esetleges katonai akciójára. Mint mondta,
Kijelentésének előzménye, hogy Szo Vuk dél-koreai védelmi miniszter pénteken arról beszélt, országa különböző, jelentősen megnövelt hatótávolságú és erejű rakétatípusokkal rendelkezik, amelyek „képesek nagy pontossággal, gyorsan eltalálni bármely célpontot Észak-Koreában”. A tárcavezető hozzátette: a minisztérium

A dél-koreai, az amerikai és a japán külügyminiszter felszólította Phenjant, hagyjon fel a térségben végzett destabilizációs tevékenységével, és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, valamint tartsa tiszteletben az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait.
Kim Jo Dzsong nagyon nagy hibának nevezte a dél-koreai miniszter nyilatkozatát. Mindemellett hangsúlyozta, hogy Phenjan elutasítja a háborút, amely romokká változtatná a Koreai-félszigetet és nem tartja fő ellenségének Dél-Koreát. Amennyiben Dél-Korea valamely okból mégis a Szo Vuk által „hirdetett katonai megelőző csapás” útját választaná, mindez megváltozhat és Dél-Korea válhat célponttá – tette hozzá.

Észak-Korea legújabb, csütörtökön végrehajtott rakétakísérlete fenyegetést jelent a nemzetközi és regionális békére és biztonságra, ellentétes a párbeszéd folytatására irányuló nemzetközi erőfeszítésekkel.
Mint ismeretes, Észak-Korea az idén már több alkalommal tesztelt nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat. Washington és Szöul is attól tart, hogy a megrekedt nukleáris leszerelési tárgyalások közepette a kommunista állam ismét elkezdheti atomfegyverek tesztelését, amivel 2017-ben felhagyott.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!