
Moszkva többek között azt várja, hogy a NATO vonja ki a külföldi csapatokat és fegyverzeteket azokról a területekről, ahol ilyenek 1997-ben még nem voltak
Fotó: Pixabay
Esetleges európai földgázhiányra készül a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció arra az esetre, ha Oroszország támadás indítana Ukrajna ellen, ezért már hetek óta európai országokkal és nagy energetikai vállalatokkal tárgyal – jelentették ki kedden magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselők újságíróknak egy washingtoni háttérbeszélgetésen.
2022. január 26., 08:022022. január 26., 08:02
2022. január 27., 11:412022. január 27., 11:41
A nevük elhallgatását kérő tisztségviselők egyike a megbeszéléseket „szükséghelyzeti tervezésnek” minősítette, amely abban az esetben lépne életbe,
„Együttműködünk országokkal és vállalatokkal szerte a világon, hogy biztosítsuk az ellátás biztonságát, és mérsékeljük a jelenleg az amerikai népet és a világgazdaságot egyaránt érintő ársokkot” – fogalmazott a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a tárgyalások már hetek óta folynak. Ugyanakkor nem volt hajlandó megnevezni azokat a konkrét országokat vagy cégeket, amelyekkel a Biden-kormányzat alternatív gázbeszerzésekről tárgyal.
Az illető közölte továbbá, hogy az amerikai kormány jelenleg ellenőrzi, felméri az Észak-Afrikából, a Közel-Keletről, Ázsiából és az Egyesült Államokból származó, meglévő földgázkészleteit, és tárgyal a főbb földgáztermelőkkel, hogy szükség esetén növeljék szállításaikat. A CNN amerikai hírtelevízió információi szerint a tárgyalásokon más országok mellett Norvégia és Katar is részt vesz.
Egy másik, magas rangú kormányzati tisztségviselő arról beszélt, hogy
„Ez nem aszimmetrikus előny Putyin számára. Ez kölcsönös függőség” – fogalmazott a tisztségviselő.

A NATO-tagországok készenlétbe helyezik erőiket, az elrettentés és a védelem fokozására több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Brüsszelben.
Közben Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szintén kedden, azon a napon, amikor az orosz nyugati és déli katonai körzetben harckészültségi ellenőrzés kezdődött, arról beszélt, hogy a Kreml mély aggodalommal figyeli az Egyesült Államok lépéseit, amelyek az Ukrajna körüli feszültség fokozására irányulnak.
A Pentagonnak azt a bejelentését kommentálva, miszerint az Egyesült Államok kész lenne újabb 8500 katonát küldeni Európába, a szóvivő azt mondta, hogy ez nincs hatással a biztonsági garanciákról szóló tárgyalások menetére. Ismételten kifejezte reményét, hogy a héten megérkezik az Egyesült Államok és a NATO írásos válasza Moszkvának arra az igényére, hogy

Oroszország gyors és súlyos válaszlépésre számíthat mind az Egyesült Államok, mind pedig európai szövetségesei részéről, amennyiben az „orosz haderő egyetlen további tagja” belép Ukrajnába – mondta Antony Blinken külügyminiszter.
Peszkovot megkérték, hogy nyilatkozzon Ramzan Kadirov csecsen vezető szavairól, aki kedden élő Instagram-közvetítésben azt hangoztatta, hogy Oroszország elnöke helyében rég „elvette volna” Ukrajnát és „rendet teremtett” volna ott. A Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy a Csecsen Köztársaságot is magában foglaló Oroszország külpolitikájának irányvonalát az orosz elnök határozza meg, Kadirov számára pedig az orosz alkotmány lehetővé teszi, hogy jelöltesse magát az államfőválasztáson.
Kedden egyébként az orosz nyugati és déli katonai körzet bejelentette, hogy harckészültség-ellenőrzést tart amelynek keretében alegységeket csoportosítanak át gyakorlóterekre, köztük távoliakra is. A nyugati katonai körzetben január 29-ig tartó gyakorlatról közölt videofelvételeken egyebek között terepállásokba kivonuló Iszkander-M operatív-taktikai rakétakomplexumok voltak láthatók. A gyakorlatba az első páncéloshadsereg több mint ezer katonáját és egy egységnyi fegyverzetét vonták be.
A harckészültségi ellenőrzés részeként rakétacsapásokat is gyakorolnak a Krímben, Kubánban és a Rosztovi megyében.
Ezzel párhuzamosan az orosz keleti katonai körzetből erőket csoportosítanak át Fehéroroszországban a két ország fegyveres erői Szojuznaja Resimoszty – 2022 (Szövetségi Eltökéltség – 2022) kódnevű, február 10–20. között megtartandó hadgyakorlatára.

Egy sor garanciát kér Oroszország a nyugati hatalmaktól, ezek egyike, hogy a NATO-haderők vonuljanak ki Romániából és Bulgáriából – idézte a Reuters hírügynökség Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteki nyilatkozatát.
Mint ismert, az orosz védelmi minisztérium csütörtökön jelentette be, hogy több tengeren haditengerészeti flottamanőver-sorozat kezdődik, amelyben több mint 140 hajó és több mint tízezer katona vesz részt. Hétfőn a Balti Flotta közölte, hogy mintegy 20 hadi- és támogató hajója futott ki tengeri gyakorlatra, amelyben repülőgépek és helikopterek is részt vesznek. Kedden kiadott tájékoztatás szerint a három kis rakétahordozó hajó egy szimulált légitámadás elhárítását próbálta el. A TASZSZ hírügynökség kedden jól értesült forrásra hivatkozva közölte, hogy a Délkelet-Ukrajnában található szakadár „Luhanszki Népköztársaság” lakosai közül eddig csaknem 270 ezren kapták meg az orosz állampolgárságot.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!