
A török nép a halálbüntetés visszaállítását akarja, az ország vezetőinek pedig meg kell hallgatniuk őket – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan abban az interjúban, melyet hétfő este sugárzott az ARD német közszolgálati televízió.
2016. július 26., 18:402016. július 26., 18:40
2016. július 26., 19:152016. július 26., 19:15
Korábban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy ha Törökország visszaállítja a halálbüntetést, azonnal megszakadnak a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval.
„Ők a halálbüntetés visszaállítását akarják. Nekünk pedig mint kormánynak, hallgatnunk kell arra, mit mondanak. Nem mondhatjuk, hogy ez minket nem érdekel\" – vélekedett Erdogan.
A török elnök közölte: Ankara tartja magát az Unióval márciusban kötött migrációs megállapodáshoz, de úgy érzi, az EU nem teljesíti azt, amit vállalt. A török államfő szerint az EU nem folyósítja a menekültek ellátásához megígért támogatásokat. Ezt kedden az Európai Bizottság cáfolta.
Egyébként hétfőn a török parlament az alkotmány korlátozott módosításáról állapodott meg. Ezt Binali Yildirim török miniszterelnök a július 15-i puccskísérlet óta tartott első minisztertanácsi ülést követő sajtótájékoztatón jelentette be.
Recep Tayyip Erdogan a tárcavezetői egyeztetés előtt egy időben fogadta a kormányfőt, továbbá a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP), valamint a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) vezetőit, Kemal Kilicdaroglut és Devlet Bahcelit. A több mint két és félórás találkozóra a negyedik parlamenti párt, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) társelnökei, Selahattin Demirtas, valamint Figen Yüksekdag azonban nem volt hivatalos. A miniszterelnök felszólalásában kiemelt néhány példát a három hónapos rendkívüli állapot keretében hozott törvényerejű rendeletek következő csoportjából.
Az intézkedések értelmében a csendőrség és a parti őrség a török haderő helyett teljes egészében a belügyminisztériumhoz tartozik majd. Az egyik rendelet alapján a Boszporusz-híd a Július 15-e vértanúinak hídja nevet kapja. Továbbá Isztambulban és Ankarában is emlékművet állítanak a július 15-én életüket vesztett mártírok emlékére. Közben Dubajban elfogtak, majd kedden reggel Isztambulba szállítottak és előállítottak két Afganisztánban szolgálatot teljesítő török tábornokot a július 15-i katonai puccskísérletet követő tisztogatások keretében.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!