
Recep Tayyip Erdogan török államfő nem zárta ki a halálbüntetés visszaállítását a katonai puccskísérlet után, de a döntést a török parlament hatáskörébe utalta egy hétfői interjúban, amelyet a CNN amerikai hírtelevíziónak adott.
2016. július 19., 09:322016. július 19., 09:32
2016. július 19., 14:122016. július 19., 14:12
„Ez nyílt árulás volt\" – magyarázta Erdogan az interjúban, de hozzátette: „természetesen a parlamentnek kell lépéseket tennie, (...) a vezetőknek össze kell gyűlniük, meg kell vitatniuk (a kérdést), (...) én mint elnök jóvá fogok hagyni minden döntést, amely a parlamentből jön\".
A puccsisták elleni halálos ítéletet követelő „népi” hangokra a török elnök a következőképpen reagált: „az emberek azt kérdezik, miért kellene benn tartaniuk és élelmezniük őket a börtönökben a következő években”. „Ők gyors befejezést akarnak, mert az emberek hozzátartozóikat, szomszédaikat, gyerekeiket vesztették el, és szenvednek” – érvelt Erdogan. A török elnök azt is közölte, hogy rövidesen hivatalosan kérni fogják az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Fethullah Gülen hitszónok kiadatását. Gülen korábban Erdogan barátja volt, de az évek során fokozatosan szembekerült korábbi szövetségesével.
Az esetleges amerikai elutasításról Erdogan úgy vélekedett, hogy „van kölcsönös kiadatási egyezményünk”. Gülen tagadja, hogy köze lenne a pénteki puccskísérlethez. A török elnöknek ez az első hivatalos interjúja a nemzetközi sajtóban az események óta.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és több más vezető európai politikus arra figyelmeztetett: ha visszaállítják a halálbüntetést, Törökország nem csatlakozhat az Európai Unióhoz. Az amerikai külügyminisztérium a CNN által sugárzott interjút követően közölte: nem vizsgálták, hogy Gülennek volt-e köze a törökországi eseményekhez, és „amennyire tudják”, a hitszónok békés életet él Pennsylvaniában. A Fehér Ház azt is tudatta: „ha és amikor” megkapják a kiadatási kérvényt Törökországtól, össze fogják vetni a kiadatási egyezménnyel.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!