Az Európai Parlament képviselőinek száma 751-ről 705-re csökken azt követően, hogy az Egyesült Királyság kiválik az Európai Unióból – döntött az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán. Románia egy hellyel többet kap, Magyarország mandátumainak száma nem változik.
2018. június 13., 16:292018. június 13., 16:29
2018. június 13., 16:322018. június 13., 16:32
Az uniós parlament tájékoztatása szerint az 566 szavazattal támogatott, 94 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett elfogadott döntés alapján a Brexit következtében megüresedő 73 helyből 46 tartalékban marad, amelynek egy részét vagy az egészét az újonnan csatlakozó országok között osztják majd szét. A fennmaradó 27 volt brit képviselői helyet az aránytalanul kevés képviselővel rendelkező 14 tagállam között osztják szét.
Az egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, valamint Lengyelország, Románia, Svédország, Ausztria, Dánia, Szlovákia, Horvátország, Finnország és Észtország 1-1 további mandátumot kapna. (Romániát jelenleg 32 EP-mandátum illeti meg). A többi uniós tagállam mandátumainak száma nem változik, Magyarország a 2019 májusában esedékes EP-választások után is 21 képviselői hellyel rendelkezne az Európai Parlamentben.
Az Európai Parlament új összetételét még jóvá kell hagynia a Brüsszelben június 28-29-én összeülő Európai Tanácsnak. Az Európai Unióról szóló szerződés értelmében az Európai Parlament mérete nem haladhatja meg a 750 fő plusz elnök létszámot, a képviseletnek azonban arányosan csökkenőnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti helyek elosztásának tükröznie kell a tagállamokban zajló demográfiai folyamatokat. A tagállamonkénti minimum-létszám hat, és egy tagállamnak sem lehet 96-nál több képviselője.
Az európai uniós polgárok ötévente határoznak arról, ki képviselje őket az Európai Parlamentben, az EU egyetlen közvetlenül választott intézményében. Az Európai Parlament tagjainak következő választását várhatóan 2019. május 23. és 26. között tartják. A választást a tanács hozzájárulásával kijelölt időpontok között bonyolítják le az Európai Unió tagállamaiban, az egyes országok azonban szabadon dönthettek arról, hogy ezen belül melyik napon.
Az EP tagjait 1979 óta választják közvetlenül. A 2014-es EP-választás előtt az európai pártok először jelentették be úgynevezett csúcsjelöltjeiket, vagyis, hogy a legtöbb mandátumot szerző párt indíthasson jelöltet, hogy ki legyen az ugyanabban az évben, ősszel hivatalba Európai Bizottság következő elnöke. A bizottság elnökének személyére az uniós alapszerződés értelmében az Európai Tanács tesz javaslatot, az EP választja meg, de a bizottság egészét az EP jóváhagyását követően az állam-, illetve kormányfőkből álló Európai Tanács nevezi ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!