2008. május 22., 00:002008. május 22., 00:00
A válaszadók 49 százaléka gondolja úgy, hogy elõrehozott választásokat kellene tartani. A Fideszt a megkérdezettek 30 százaléka, míg az MSZP-t 13 százaléka támogatná, ha most vasárnap lennének a választások. A Fidesz 2 százalékot veszített, az MSZP viszont 3 százalékot hozott áprilishoz képest, ennek köszönhetõen az egy hónappal korábban regisztrált rekordszintû, 22 százalékpontos különbség mérséklõdött ugyan, de a jobboldali pártnak továbbra is jelentõs elõnye van. A május 5. és 15. között, ezer ember megkérdezésével készült felmérésbõl kiderül, hogy az SZDSZ koalícióból való kilépése után a szavazók inkább az MSZP-re adnák a szavazataikat; a liberális pártot az összes megkérdezett 1 százaléka támogatja, 1 százalékkal kevesebben, mint korábban. A kisebbik ellenzéki párt támogatottsága növekedett az elmúlt hónap során; az MDF-re az megkérdezettek 4 százaléka voksolna, mely 2 százalékponttal több, mint az áprilisban rögzített érték. Valamelyest csökkent azok száma, akik biztosra ígérik távolmaradásukat a szavazásoktól, jelenleg 7 százalék (– 2 százalék) nem menne el szavazni, ugyanakkor 23 százaléknyian nem tudják, hogy kire szavaznának, ez két ponttal magasabb az áprilisban mérthez képest. A nem válaszolók aránya 21 százalékon áll, mely 1 százalékkal kevesebb az áprilisinál. A biztos részvételt ígérõk körében sem változott lényegesen a pártok támogatottsága, a Fidesz továbbra is magasan vezet, a pártot választók körében 69 százalékon áll az MSZP 19 százalékához képest.
MTI
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.