Szlovénia zászlaja (képünk illusztráció)
Néhány nappal az után, hogy újra megkezdte működését a kijevi szlovén nagykövetség, el kellett távolítani a szlovén zászlót az épületéről, mert túlságosan hasonlít az orosz zászlóra – írta a helyi sajtó csütörtökön.
2022. március 31., 15:502022. március 31., 15:50
2022. március 31., 15:512022. március 31., 15:51
Bostjan Lesjak követségi ügyvivő vasárnap érkezett meg Ukrajnába. A szlovén közszolgálati televíziónak az eset kapcsán úgy nyilatkozott: amikor megérkeztek Kijevbe, elég szeles volt az idő, és amikor felhúzták a szlovén és az európai uniós zászlót, szépen lobogtak a szélben.
– mondta az ügyvivő. A két fehér-kék-piros trikolort csak a címer különbözteti meg egymástól, amely nem látszik akkor, amikor a zászló nincs kifeszítve. Lesjak a szlovén hadsereg alezredese, akit Ljubljana áthelyezett diplomáciai szolgálatra, és Kijevbe küldte, hogy kifejezze az ukrán kormánynak erkölcsi támogatását.
Tomaz Mencin szlovén nagykövet több nagykövetségi alkalmazottal együtt, más országok diplomatáival egy időben elhagyta Kijevet, és most a lengyel-ukrán határ közelében végzi munkáját.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását az ukrajnai Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására.
Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről.
A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!