2011. szeptember 22., 13:212011. szeptember 22., 13:21
A Párizshoz közeli Meaux bírósága 120, illetve 80 euróra büntette csütörtökön azt a 32 és 36 éves nőt, akik májusban a város polgármesteri hivatala előtt arcukat eltakaró muzulmán öltözékben tüntettek az úgynevezett burkatörvény ellen. A javaslat egyik legfőbb támogatója Meaux polgármestere, Jean-François Copé a jobbközép kormánypárt nemzetgyűlési frakciójának vezetője volt.
Franciaországban áprilisban lépett életbe az a törvény, amely alapján büntethetők azok a nők, akik arcukat elfedő fátylat, nikábot vagy burkát viselnek nyilvános helyen. A törvény megszegői 150 euró pénzbírsággal sújthatók.
A vádlottak, Hind Ahmas és Najate Nait Ali késve érkeztek a bíróságra, így lemaradtak az ítélethirdetésről. Előző meghallgatásukon azonban egyiküket nem engedték be a tárgyalóterembe, miután nem volt hajlandó levenni a fátylat és felfedni az arcát a bíróság előtt. Ügyvédjük, Yann Gré közlése szerint a két nő fellebbez az ítélet ellen, és készek az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordulni.
A két elítéltet több, nikábot viselő nő támogatta, köztük a francia tömegtájékoztatási eszközökben gyakran megszólaltatott Kenza Drider, aki a bíróság előtt csütörtökön bejelentette: jelölteti magát a 2012-es elnökválasztáson.
Franciaország volt az első európai ország, amely törvényben tiltotta meg a burka és a nikáb viselését nyilvános helyen, azaz az utcán, a tereken, a pályaudvarokon, a repülőtereken, az üzletekben vagy a hivatalokban.
A francia muzulmán vezetők egyébként úgy tartják, hogy az arc eltakarását nem írja elő az iszlám vallás, és a nikáb vagy a burka viselésére csak a szélsőségesek kötelezik a nőket. A baloldali ellenzékhez hasonlóan korábban ők is azért tiltakoztak a tiltás hatósági bevezetése ellen, mert úgy vélték: Nicolas Sarkozy államfő a jövő évi elnökválasztási kampány miatt kívánta megbélyegezni a muzulmánokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Látogatottsági adatok