2008. február 29., 00:002008. február 29., 00:00
A finn Martti Ahtisaari által kidolgozott javaslat felügyelt függetlenséget irányozott elő az önállóságát a közelmúltban kinyilvánító volt dél-szerbiai tartomány számára, nagy hangsúlyt fektetve a kisebbségek – elsősorban a terület északi részén tömbben élő szerbek – jogainak védelmére. Az ellenőrző csoport létrehozása magában a tervben is szerepelt, azzal, hogy annak vezetője a koszovói nemzetközi jelenlét legfőbb felügyelője. Feith tájékoztatója szerint az ülésen résztvevők úgy döntöttek, hogy civil képviseletként határozzák meg magukat. A csoportot alkotó államok: Ausztria, Csehország, Finnország, Németország, Olaszország, Svédország, Törökország, Belgium, Hollandia, Franciaország, Magyarország, Szlovénia, Svájc, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok. Feith leszögezte, hogy szó sem lehet Koszovó megosztásáról, de ügyelni akarnak arra, hogy az északon élő szerbek és Belgrád közötti „privilegizált kapcsolatok” fennmaradjanak.
Közben Borisz Tadics szerb elnök ismét megerősítette, hogy hazája nem mond le sem Koszovóról, sem az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Az El País spanyol napilapnak adott interjúban kijelentette, hogy Belgrád fel fog használni minden politikai és diplomáciai eszközt érdekeinek védelmében, erőszakhoz azonban nem folyamodik.
A Koszovó esetleges megosztásáról szóló kérdésre felelve azt mondta, hogy nem megosztásra, hanem kompromisszumra lenne szükség. Egyúttal kifejezte reményét, hogy sikerül valamilyen „racionális” kiutat találni a jelenlegi helyzetből. Szavai szerint a szerbiai tartomány elszakadása veszélyes precedens, amely számos hasonló egyoldalú nyilatkozatot vonhat maga után. Megfogalmazása szerint „sok Koszovó van a világon”.
Koszovóban egyébként továbbra is bizonytalan a helyzet, miután kétségessé vált a szerb rendőrök egy részének jelenléte. A függetlenségét február 17-én kikiáltott ország keleti részén 129 szerb rendőr jelentette be, hogy nem hajlandó tovább dolgozni az eddig az ENSZ-közigazgatás, az UNMIK felügyelete alá tartozott KPS-ben (koszovói rendőri szolgálatban). Azt követelték, hogy fölöttük továbbra is csak az ENSZ rendelkezzen, mert nem ismerik el a magát szuverénnek tartó Koszovó közvetlen fennhatóságát. Veton Eljsani, a koszovói rendőrség szóvivője szerint felajánlották nekik, hogy dolgozhatnak szerb többség által lakott területen, vagy kizárólag a saját lakóhelyükön, de egyelőre nem adtak választ.
Hírösszefoglaló
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.