2008. február 29., 00:002008. február 29., 00:00
A finn Martti Ahtisaari által kidolgozott javaslat felügyelt függetlenséget irányozott elő az önállóságát a közelmúltban kinyilvánító volt dél-szerbiai tartomány számára, nagy hangsúlyt fektetve a kisebbségek – elsősorban a terület északi részén tömbben élő szerbek – jogainak védelmére. Az ellenőrző csoport létrehozása magában a tervben is szerepelt, azzal, hogy annak vezetője a koszovói nemzetközi jelenlét legfőbb felügyelője. Feith tájékoztatója szerint az ülésen résztvevők úgy döntöttek, hogy civil képviseletként határozzák meg magukat. A csoportot alkotó államok: Ausztria, Csehország, Finnország, Németország, Olaszország, Svédország, Törökország, Belgium, Hollandia, Franciaország, Magyarország, Szlovénia, Svájc, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok. Feith leszögezte, hogy szó sem lehet Koszovó megosztásáról, de ügyelni akarnak arra, hogy az északon élő szerbek és Belgrád közötti „privilegizált kapcsolatok” fennmaradjanak.
Közben Borisz Tadics szerb elnök ismét megerősítette, hogy hazája nem mond le sem Koszovóról, sem az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Az El País spanyol napilapnak adott interjúban kijelentette, hogy Belgrád fel fog használni minden politikai és diplomáciai eszközt érdekeinek védelmében, erőszakhoz azonban nem folyamodik.
A Koszovó esetleges megosztásáról szóló kérdésre felelve azt mondta, hogy nem megosztásra, hanem kompromisszumra lenne szükség. Egyúttal kifejezte reményét, hogy sikerül valamilyen „racionális” kiutat találni a jelenlegi helyzetből. Szavai szerint a szerbiai tartomány elszakadása veszélyes precedens, amely számos hasonló egyoldalú nyilatkozatot vonhat maga után. Megfogalmazása szerint „sok Koszovó van a világon”.
Koszovóban egyébként továbbra is bizonytalan a helyzet, miután kétségessé vált a szerb rendőrök egy részének jelenléte. A függetlenségét február 17-én kikiáltott ország keleti részén 129 szerb rendőr jelentette be, hogy nem hajlandó tovább dolgozni az eddig az ENSZ-közigazgatás, az UNMIK felügyelete alá tartozott KPS-ben (koszovói rendőri szolgálatban). Azt követelték, hogy fölöttük továbbra is csak az ENSZ rendelkezzen, mert nem ismerik el a magát szuverénnek tartó Koszovó közvetlen fennhatóságát. Veton Eljsani, a koszovói rendőrség szóvivője szerint felajánlották nekik, hogy dolgozhatnak szerb többség által lakott területen, vagy kizárólag a saját lakóhelyükön, de egyelőre nem adtak választ.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.