2008. április 18., 00:002008. április 18., 00:00
A politikus szerint a vajdasági magyarok autonómiájának kérdése nem új keletû, már 10–15 éve napirenden szerepel, de a Magyar Koalíció nagyon rossz, taktikai szempontból hibás és átgondolatlan döntést hozott, amikor kampánya középpontjába állította. Szerbiában ugyanis – már csak Koszovó elvesztése miatt is – most bármilyen autonómia nagyon érzékeny kérdés. Kasza József úgy vélte, meg kellett volna várni a május 11-i parlamenti, önkormányzati és vajdasági tartományi választások eredményét, az annak nyomán létrejövõ pártközi megállapodásokat, s aztán párbeszéddel, megegyezéssel rendezni a kérdést. A Magyar Koalíciónak autonómiakoncepciója meghirdetése miatt a választás után nehezebben fog menni az együttmûködés kialakítása a szerb politikai erõkkel, mint történt volna abban az esetben, ha nem az autonómiára helyezi a fõ hangsúlyt. A VMSZ-t hosszú éveken át irányító Kasza úgy ítélte meg, hogy az õt a pártelnöki tisztségben felváltó Pásztor Istvánt harapófogóba szorították a koalíción belüli radikális partnerei a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) részérõl. A VMSZ drágán megfizeti még a két párttal kötött koalíciót, ha nem most, akkor a közeljövõben – mondta a nyilatkozata szerint magát mellõzöttnek, a politikai döntéshozatalból kiszorítottnak érzõ politikus, aki 1995-tõl 2007-ig vezette a VMSZ-t, volt Szabadka polgármestere és szerb miniszterelnök-helyettes. A Magyar Koalíció tavaly alakult, s néhány helyi közösségi választáson aratott siker után idén januárban igen jól szerepelt a szerbiai elnökválasztáson. A koalíció pár hete fogadta el autonómiakoncepcióját, amely tartalmazza a magyarok személyi és területi autonómiájára, valamint a Szerbián belüli vajdasági autonómia megerõsítésére vonatkozó elképzeléseket.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok