2008. április 10., 00:002008. április 10., 00:00
Az ENSZ-közigazgatás, az UNMIK által elkészített alkotmányos szabályozást felváltó alaptörvény június 15-én lép életbe, akkor, amikor a tervek szerint az ENSZ-kormányzat átruházza hatáskörét az újonnan megalakult ország hatóságaira és a Koszovót felügyelõ európai uniós misszióra. Az alaptörvény „független, szuverén, demokratikus, egységes és megoszthatatlan állammá” nyilvánítja Koszovót, amely Fatmir Sejdiu államfõ szerdai parlamenti kijelentése szerint valamennyi lakójának hazája, tekintet nélkül azok nemzeti hovatartozására. Az országnak két hivatalos nyelve van, az albán és a szerb. Az alkotmány kimondja, hogy Koszovó nem támaszt területi igényt egyetlen állammal szemben sem, és nem lesz olyan követelése sem, hogy más állammal vagy államrésszel egyesüljön. Ez utóbbi a Nagy-Albániával kapcsolatos térségbeli félelmek eloszlatására hivatott. Hasim Thaci miniszterelnök a parlamenti ülésen szólt arról, hogy a koszovói albánok nem voltak egyedül a szabadsághoz, igazsághoz és demokráciához vezetõ útjukon. „Mindig voltak és jelenleg is vannak külföldi szövetségeseink, akik erõteljesen támogatnak bennünket” – mondta. Peter Feith, az ENSZ-közigazgatás felügyelõ szerepének átvételére szánt EU-misszió február 4-én kinevezett s már Pristinában tartózkodó vezetõje a Danas címû belgrádi újság tegnapi számában úgy fogalmazott, hogy Koszovónak van egy kormánya, amely úgy döntött, hogy saját alkotmányt készít, s az ENSZ-nek ezek után az a dolga, hogy levonja a tényekbõl adódó következtetést, és alkalmazkodjék a megváltozott helyzethez.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok