Éleződő amerikai-orosz konfliktus: Putyin „hasonló léptékű” választ készíttet elő az Egyesült Államok fegyverkísérleteire

azt követően, hogy augusztus 2-án felmondta az 1987-ben aláírt, a közepes és a rövidebb hatótávolságú, szárazföldi állomásoztatású nukleáris eszközök felszámolásáról szóló orosz-amerikai egyezményt.

Putyin szerint az amerikai kísérlet ténylegesen bebizonyította:

Emlékeztetett arra, hogy Moszkva korábban is azt állította, az MK-41-es kilövőállások, amilyeneket egyebek között a romániai rakétavédelmi bázisra is telepítettek, és amilyenek a hasonló lengyelországi objektumon is lesznek, ellentétesek az INF-szerződés rendelkezéseivel. Washington ezt tagadta, azt hangoztatva, hogy a szárazföldi állomásoztatású MK-41-esek nem képesek tengeri telepítésű Tomahawk „szárnyas rakéták” kilövésére.

„A szerződésszegés ténye immár nyilvánvaló, ezt vitatni lehetetlen, ezt ők maguk mondták el” – mondta az orosz vezető. Közölte:

Felhívta a figyelmet, hogy a szerződés felmondása és a fegyverkísérlet között csak 16 nap telt el, és azt állította, hogy Moszkvának már régóta tudomása van arról, hogy Washington, miközben „propagandakampányában” Oroszországot vádolta szerződésszegéssel, tiltott fegyvertípussal rendelkezik.

Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország alapvető érekeit az is érinti, ha az Egyesült Államok a rakétákat, egyes vezetői nyilatkozatainak megfelelően elsőként az ázsiai és csendes-óceáni térségbe telepíti, mert ott is vannak határai. Az orosz elnök szerint Washington valójában meg akar szabadulni a korábbi korlátozásoktól, hogy rakétákat telepítsen a világ különböző régióiba.

Oroszország, amelynek katonai költségvetése a hetedik helyen áll a világban, nem kíván elhúzódó fegyverkezési versenybe bonyolódni és továbbra is nyitott a tárgyalásokra – közölte.

Érvelése szerint az Egyesült Államok azzal, hogy 2003-ban egyoldalúan felmondta a hadászati rakétavédelmi rendszereket betiltó ABM-egyezményt,

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írtak alá és amely 1988. június 1-jén lépett hatályba, a szárazföldi indítású nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta állítja, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadta, és azzal vádolta meg Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. 

Az oroszok azt is mondják, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza az egyezményben foglaltakhoz. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.