Elszalasztotta a magyar–román kapcsolatok javításának lehetőségét Bukarest a Novák–Iohannis-találkozóval

Szerinte részben más-más okokból, de mindkét fél, a román döntéshozatali rendszer és Klaus Iohannis is kudarcot vallott, még akkor is, ha ezt – legalábbis egyelőre – nem tudják vagy akarják belátni. Pászkán úgy véli, a bukaresti politikai döntéshozó rendszer

Ebben az esetben a döntéshozók körébe beletartozik a román külügyminisztériumon és csatolt szervein belüli, már nem olyan »ifjú törökökből« álló magyarellenes csoportosulás, melynek Bogdan Aurescu volt tárcavezető csak a legközismertebb alakja, de távolról sem egyedüli képviselője, valamint a román titkosszolgálatokon belüli formális és informális szerveződéseiben helyet foglaló egyének. Hogy ennek ellenére sor került a Novák–Iohannis-találkozóra, valami olyan háttere lehet az elemző szerint, mely túlmutat(hat) egy protokolláris eseményen és azt jelezheti, hogy a román félnek (vagy legalábbis személyesen Iohannisnak) valami nagyon fontos oka lehetett arra, hogy a fenti terheltségén túlmenően „eléggé hangsúlyos lustasággal is sújtott” román elnök ennyire kilépjen a személyes és intézményi komfortzónájából. „És mivel a tárgyalás nyilvánosságra került elemei közül egyik sem jelentett újdonságot, vagy valamilyen látványos változást az eddigi gyakorlathoz és nyilatkozatokhoz képest, az a gyanúm, hogy ez az ok Iohannis személyes politikai jövőjével kapcsolatos, hiszen

Persze Borrell teljesítményét tekintve erre akár esélye is lehet, tökéletesen döccenésmentes lenne a hasonlóan középszerű balos spanyol politikussal történő átmenet. Tehát nem lehet kizárni, hogy Iohannis azt jött kipuhatolni Budapestre, hogy számíthat-e valamilyen heves ellenkezésre a magyar politikai vezetőség részéről, különösen úgy, hogy jövőre európai parlamenti választás is lesz, és éppen a tervezett magyar EU-s elnökség idejére esik majd a különböző uniós szintű tisztségek szétosztása. De ezen kívül ez egy gyorsan feledésbe merülő látogatás volt” – mutatott rá Pászkán.

A gazdasági együttműködési potenciál a versenyszférában van, a román állam csak kerékkötő

Felvetésünkre, hogy mivel a találkozón mégiscsak szó esett a gazdasági együttműködés növeléséről, milyen potenciál van még ezen a téren, az elemző kifejtette, a potenciál elsősorban a magángazdaságban van, hiszen azokon a területeken, ahol az államnak erősebb beleszólása van a dolgok menetébe, ott inkább akadálya, mint elősegítője az együttműködésnek.

„De a jelenlegi helyzet (kb. 12 milliárd dolláros kereskedelem) is elsősorban a magyar cégek dinamizmusának köszönhető, hiszen a magyar vállalatok 2,5-3 milliárd eurót fektettek be Romániában, ezzel szemben a romániai cégek csak kb. 150 millió euróval jelentek meg a magyarországi gazdaságban. Ezzel szemben

Ráadásul a gazdaság az a terület, ahol Klaus Iohannis elnöknek nincs közvetlen hatásköre (hacsak nem a titkosszolgálatok révén, de akkor visszakerültünk az első ponthoz, azaz ahhoz, hogy azok pontosan az ellenkezőjében érdekeltek). Így a legtöbb, amit remélhetünk az az, hogy a román politikai döntéshozatali rendszer távol tartja ettől magát a területtől és hagyja a szerves fejlődést érvényesülni” – figyelmeztetett a budapesti szakértő.

Kettős mérce az erdélyi gazdaságfejlesztési program elleni támadás

Felidéztük, hogy Magyarország komoly gesztust tesz Romániának azzal, hogy minden fórumon támogatja az ország schengeni csatlakozását, ehhez képest Klaus Iohannis ismét csak a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programja elleni román álláspontot ismételte meg, és a kisebbségi jogok terén sem lehet előre lépésről beszélni.

Pászkán szerint

„Ez nemcsak káros a román érdekekre nézve, hanem ráadásul nagyon durva kettős mérce bizonyítéka. Hiszen a romániai német közösség – először a szász és később a sváb is – gazdasági támogatását szolgáló Saxonia Alapítvány úgy működik a hasonló magyar intézményekhez és programokhoz viszonyítva területileg sokkal szűkebb, etnikailag sokkal korlátozottabb és korlátozóbb feltételekkel, hogy annak tevékenységére a román kormánynak semmilyen befolyása nincs, sőt a támogatási szerződéseket kizárólag az alapítvány vezetője és a mindenkori bukaresti német nagykövet szokta aláírni. De hasonló példákat lehetne találni a román kormány határon túli románoknak, vagy románoknak tekintett (sokszor ez utóbbiak akaratától függetlenül is) közösségek számára nyújtott támogatások esetében, melyek területileg és etnikailag szűken az érintett közösségekre korlátozódnak anélkül, hogy ezekbe a döntésekbe az adott országok politikai vezetését bevonnák.

Ugyanis nem tudok olyan, a magyarországi román közösség gazdasági fejlődését szolgáló romániai támogatási kezdeményezésről, mely azért bukott volna el, mert a magyar politikai vezetés elzárkózott ennek engedélyezésétől” – idézte fel Pászkán.

Kérdésünkre, hogy egyáltalán van lehetőség előre lépésre a romániai magyar közösség jogainak biztosítása terén a jelenlegi nemzetközi kontextusban, a Magyar Külügyi Intézet elemzője úgy vélekedett, a 2024-es európai parlamenti választásig, valamint a szintén 2024-es romániai választási „szuperév” végéig nagy valószínűséggel nincs esély előre lépésre és utána is nagyon sok elem szerencsés együttállására lenne szükség (és itt már nemcsak az orosz–ukrán háború lezárulásáról van szó), hogy ez megtörténjen.

ha a román oktatási rendszer felhagyna a magyar közösség és az általa lakott területek magyar múltjának eltagadásával, sőt, elhazudásával. Ha a magyar közösség mentesülne a formális és informális korlátozások, sőt szinte mindennapos megaláztatások alól, ha a magyar anyanyelv használata az élet minden területén nem ütközne politikai, közigazgatási, igazságszolgáltatási akadályokba és az anyanyelvhasználatra vonatkozó jogszabályok nem okoznának anyagi hátrányt az azt érvényesítő közigazgatási hatóságok számára, hanem ezt központi, vagy uniós forrásokból fedeznék. Továbbá ha a román intézmények és média megszüntetné a magyar közösség elleni – szinte szünet nélküli – információs hadviselést és ha a román társadalom elfogadná, hogy a románok is csak társbérlők, vagy társtulajdonosok ezen a területen, és nem mindörökre urak” – sorolta a szükséges feltételeket Pászkán.

Nem vehető komolyan a szorosabb együttműködésről szóló román felvetés

Mennyire vehető komolyan ilyen körülmények között a román államfő részéről az együttműködés fokozására való hajlandóságra vonatkozó kijelentés? – tettük fel a kérdést. Hiszen Romániában a két államfő találkozóját úgy kezelték, hogy az csak apropóul szolgált a fősodratú bukaresti médiumok számára ahhoz, hogy „orbánozhassanak” egy kicsit, amikor azt sulykolták: a magyar miniszterelnök oroszbarát, és „elmenekült” Iohannis elől, hogy ne kelljen mellette állnia, amikor az Európa- és Ukrajna-párti üzeneteket fogalmaz meg.

Pászkán rámutatott: már csak a fenti válaszokból következően is semennyire sem vehető komolyan.

ami, lássuk be, nem kis teljesítmény. Ami pedig az „Orbán-epizódot” illeti, ez egészen október 11-e (a látogatás napja) délelőttjéig nem létezett a román médiában, sem saját kútfőből, sem román és magyar diplomáciai források alapján. Ezért az a gyanúm, hogy ez egy utolsó pillanatban előrángatott manipuláció volt, melynek két fő oka volt. Részben az, hogy

részben pedig az – és egyelőre ezt tartom a valószínűbbnek –, hogy feledtessék azt a kínos epizódot, hogy alig egy nappal korábban a véresszájú Diana Şoşoacă és az AUR-os képviselők, elsősorban George Simion botránykeltésétől megrettenve a román fél lefújta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédét a román parlament előtt. Zelenszkij elnök és a román politikai vezetés megfutamodására kellett kitalálni Orbán Viktor kormányfő képzelt »megfutamodását«” – világított rá a lehetséges okokra Pászkán Zsolt a Krónikának.

korábban írtuk

Miért is akadékoskodik Bukarest? Magyarországról tizenhétszer több pénz érkezik Romániába, mint fordítva

Romániából összesen 420 millió eurót kitevő beruházás érkezett Magyarországra, Bulgáriába, Csehországba és Lengyelországba, miközben az említett négy országból 5,1 milliárd eurót fektettek be Romániába, tehát az arány 1 a 12-höz.

korábban írtuk

Iohannis Budapesten: Románia nyitott a magyar beruházások támogatására az ország egész területén

Románia nyitott a magyar beruházások támogatására az ország egész területén, a román vállalatokat pedig arra ösztönzik, hogy továbbra is fektessenek be Magyarországon – nyilatkozta Klaus Iohannis szerdán Budapesten.