Elkerülhetetlen? Irán a többi muzulmán országgal is megvitatja az Izrael elleni megtorló csapás lehetőségét
Fotó: Pixabay
Irán hétfőn kezdeményezte az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) külügyminiszteri szintű rendkívüli ülésének összehívását augusztus 7-re a feszült közel-keleti helyzet megvitatására.
2024. augusztus 06., 07:592024. augusztus 06., 07:59
Az 57 muszlim államot tömörítő OIC közölte, hogy a szaúd-arábiai Dzsiddában tervezett tanácskozás fő napirendi pontja „az izraeli megszállás bűncselekményei” lesznek, különös tekintettel Iszmáil Haníje Hamász-vezető Teheránban minap történt meggyilkolására.
Irán és térségbéli szövetségesei Izraelt vádolják a történtekért és megtorlást is kilátásba helyeztek, ami miatt sokan az Iszlám Köztársaság zsidó állammal szembeni hamarosan bekövetkező válaszcsapásától tartanak.
A teheráni külügyminisztérium tájékoztatása szerint az OIC ülését Irán Pakisztánnal közösen kezdeményezte.
Egyébként izraeli lapértesülések szerint Irán magyar közvetítéssel tudatta Izraellel, hogy meg fogja támadni.
„Irán tájékoztatott minket, hogy meg kívánja támadni Izraelt” – közölte Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter hétfőn este a The Jerusalem Post szerint. A lap információi szerint intenzív diplomáciai erőfeszítések zajlanak annak érdekében, hogy a Hamász politikai vezetője, Iszmáíl Hanije megölése után elkerülhető legyen a közvetlen izraeli-iráni háború.
A lap értesülései szerint
Szijjártó Péter hétfőn este Facebook-oldalán közölte: telefonon egyeztetett izraeli és iráni kollégájával.
A megbeszélések „sajnos ismételten azt bizonyították, hogy a 24. órában vagyunk” – írta.
„Abban mindenki biztos lehet, hogy ha a jelenlegi biztonsági válság még egy ország területére kiterjed, akkor az ott nem fog megállni és ebben az esetben könnyen terebélyesedhet a konfliktus egy olyan regionális háborúvá, amely fenyegetést jelenthet a globális biztonság egészére” – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve:
Eközben nemzetbiztonsági tanácsadóival egyeztetett hétfőn a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnök a közel-keleti eszkaláció és egy iráni támadás lehetősége miatt – közölte az elnöki hivatal.
A bejelentés szerint a megbeszélésen Joe Biden elnök mellett részt vett alelnöke, Kamala Harris nem hivatalos elnökjelölt is, aki lemondta kampányprogramjait.
A Fehér Házban összehívott nemzetbiztonsági megbeszélést azután tartottk, hogy vasárnap telefonon egyeztetett Lloyd Austin amerikai és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter, és
két katonai vezető megbeszélésén szó esett az Egyesült Államok katonai erőinek átcsoportosításáról és megerősítéséről a közel-keleti régióban.
A Pentagon még pénteken jelentette be, hogy erősítésként, egy szélesebb regionális háború megelőzésének érdekében vadászrepülőgépekből álló századot vezényel a Közel-Keletre és a régióban tartja egy repülőgép-szállító hajóját.
Ezzel egy időben ugyanakkor
Izraeli lapértesülés szerint hétfőn Izraelbe utazott Michael Eric Kurilla, az amerikai Központi Parancsnokság vezetője, hogy személyesen egyeztessen egy iráni támadásra való felkészülésről.
Az Egyesült Államok libanoni nagykövetsége arra biztatta az Izraellel szomszédos államban tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy ha szeretnék elhagyni a régiót, minden kínálkozó lehetőséget ragadjanak meg, és foglaljanak repülőjegyet, mert már számos légitársaság felfüggesztette libanoni járatait.
Regionális és nemzetközi biztonsági kérdésekről is tárgyal Szergej Sojgu Teheránban
Regionális és nemzetközi biztonsági kérdésekről kezdett tárgyalásokat Teheránban Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter, az orosz biztonsági tanács új titkára, aki hétfőn érkezett Iránba a közel-keleti feszültség kiéleződése közepette.
A Zvezda orosz televízió beszámolója szerint iráni látogatásán Sojgu megbeszélést tartott Ali Akbar Ahmadiánnal, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkárával, valamint az iráni fegyveres erők vezérkari főnökével, Mohammad Bagerivel is.
Az orosz tisztségviselőt fogadta Maszúd Peszeskján iráni elnök is, aki a helyi hírügynökségek szerint kijelentette, hogy Teherán eltökélt kapcsolatai kiszélesítésében „stratégiai partnerével, Oroszországgal”.
„Oroszország azon államok egyike, amelyek kiálltak az iráni nemzet mellett a nehéz időkben” – hangsúlyozta Peszeskján. Egyben meggyőződését fejezte ki, hogy a multipoláris világrend előmozdításával kapcsolatos azonos álláspontok Irán és Oroszország között „bizonyosan nagyobb globális biztonsághoz, illetve békéhez fognak vezetni”.
Peszeskján Sojguval tartott megbeszélésén szóvá tette azt is, hogy Izraelnek a Gázai övezetben tanúsított „bűncselekményei” és Iszmáil Haníje Hamász-vezető meggyilkolása „világos példái a nemzetközi jog és szabályok megsértésének”. Korábbi beszámolók szerint a tárgyalások napirendjén biztonsági kérdések mellett gazdasági projektek és a bilaterális együttműködés erősítése is szerepel.
Ukrajna régóta Oroszország katonai támogatásával vádolja Iránt, a kijevi vezetés szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek érdekében áll a helyzet további elmérgesedése a Közel-Keleten, mivel eltereli a figyelmet az ukrajnai háborúról.
Moszkva ugyanakkor önmérsékletre intette a közel-keleti konfliktus szereplőit, és elítélte Iszmáil Haníje minapi teheráni megölését, amiért Irán és a támogatását élvező milíciák megtorlást helyeztek kilátásba. Moszkva mindamellett jó kapcsolatot tart fenn Teheránnal, a Hamásszal és Izraellel is, ezért korábban lehetséges közvetítőként merült fel a konfliktusban.
ENSZ: Az UNRWA kilenc munkatársának köze lehetett az október 7-i támadáshoz
A palesztin menekülteket segítő ENSZ-szervezet (UNRWA) kilenc munkatársának köze lehetett a Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael déli része ellen végrehajtott 2023. október 7-i összehangolt támadásához, az érintett személyek munkaviszonyát megszüntetik – jelentette be hétfőn a világszervezet főtitkárának helyettes szóvivője.
„Kilenc ember esetében elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, hogy következtetni lehessen arra, hogy talán közük volt az október 7-i támadáshoz” – hangsúlyozta Farhan Haq a több hónapja zajló belső vizsgálat eredményeit ismertetve.
Újságírói kérdésre válaszolva Haq ugyanakkor elismerte, hogy nem tudták kétséget kizáróan megerősíteni Izrael UNRWA-val szemben támasztott vádjait, a bizonyítékok azonban igazolják a munkaviszony megszüntetését.
A szóvivő egyben megerősítette, hogy mindez azt jelenti, hogy a világszervezet nagy, illetve nagyon nagy valószínűséggel indul ki abból, hogy munkatársai részt vehettek a terrorcselekményekben. Mindazonáltal nem említett részleteket a részvétel jellegét illetően. Hozzátette, hogy tíz további esetben a bizonyítékok nem voltak elegendők a munkaviszony megszüntetéséhez.
Az UNRWA januárban került a sajtófigyelem központjába azzal, hogy Izrael azt állította: az ENSZ-szervezet tizenkét munkatársának köze volt a Gázai övezeti háborút kirobbantó terrortámadáshoz.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök január végén pedig úgy fogalmazott, hogy a Hamász iszlamista terrorszervezet „beszivárgott” az UNRWA soraiba. A felmerült gyanú nyomán belső vizsgálat indult, több adományozó ország pedig ideiglenesen felfüggesztette az UNRWA támogatását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!