2008. június 24., 00:002008. június 24., 00:00
– Miként sikerül elhárítani az egészségügyi ellátás során jelentkező nyelvi problémákat Dél-Tirolban?
– Dél-Tirol autonómiával rendelkezik, s a helyi törvények értelmében minden beteget az anyanyelvén kell ellátni. Ez vonatkozik mind a szóbeli, mind az írásbeli kommunikációra. Ha valaki olasz anyanyelvű, akkor például a zárójelentést is olasz nyelven kell megkapnia, ha azonban német, akkor németül. Ez az oka annak, hogy az itt dolgozóknak mindkét nyelven tudniuk kell.
– Hogyan sikerül mindezt megvalósítani a gyakorlatban?
– A dél-tiroli törvények úgy rendelkeznek, hogy mindenkinek, aki a közszférában áll alkalmazásban, rendelkeznie kell az úgynevezett kétnyelvűségvizsgával. Így többek között kórházunk dolgozói számára is előírás, hogy ezt a vizsgát lehetőleg még munkába állásuk előtt letegyék, hiszen ez előfeltétele annak, hogy a betegeket megértsék, illetve kommunikálni tudjanak velük. A kétnyelvűségvizsga egy több részből álló nyelvvizsga, ami nemcsak a szóbeli nyelvi kompetenciát méri, hanem azt is, hogy a vizsgázók tudnak-e megfelelő szinten fordítani egyik nyelvről a másikra.
– Megesik-e, hogy egy orvos vagy ápoló ennek ellenére csak az egyik nyelven beszél?
– Természetesen előfordul, többnyire az ápolók esetében. Ilyenkor az a gyakorlat, hogy ezekkel a munkatársakkal csak ideiglenes, többnyire egy évre szóló munkaszerződést kötünk, és amíg a nyelvvizsgát nem teszik le, nem lehet őket véglegesíteni állásukban. Az ideiglenes szerződés természetesen meghosszabbítható, de csak addig, amíg olyasvalaki nem jelentkezik az állásra, aki már rendelkezik az említett nyelvvizsgával. Szeretném megjegyezni ugyanakkor, hogy azon személyek alkalmazására, akik csak az egyik nyelvet beszélik, érvényes egy további korlátozás is. Mégpedig az, hogy ők sohasem dolgozhatnak egyedül, hanem csak más munkatársakkal közösen, olyan kollégák társaságában, akik mindkét nyelvet ismerik.
– Hogyan fogadják az olaszok, hogy németül kell tanulniuk? Mégiscsak Olaszországban járunk…
– Ez valójában nem kedv kérdése, hiszen a törvények értelmében egyszerűen tudniuk kell németül, és ezt el is fogadják. Dél-Tirol hivatalosan kétnyelvű régió, és a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy minden közalkalmazottnak ismernie kell a régió mindkét hivatalos nyelvét. Általában véve jellemző, hogy az olaszoknak gyakrabban akad problémájuk a német nyelv elsajátításával, mint a németeknek az olasz nyelv megtanulásával. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy-két év elegendő ahhoz, hogy megszerezzék az alapvető német nyelvtudást.
– Elmondhatjuk tehát, hogy az Önök kórházában teljes mértékben sikerült áthidalni a nyelvi akadályokat?
– Igen. Problémát ma már tulajdonképpen csak az jelent, hogy régiónkban nem az irodalmi német nyelvet, a Hochdeutsch-ot beszélik, hanem a tiroli dialektust. Az olasz orvosok és ápolók számára pedig – különösen, ha Olaszország más részeiből származnak – ez gyakran nehézséget jelent, és ezért időre van szükségük, amíg hozzászoknak a dialektushoz. Ennek ismerete azonban nem kötelező, a nyelvtudással szembeni elvárások kizárólag a két nyelv hivatalos, irodalmi változatára vonatkoznak.
– Finnországban, ahol mintegy 300 ezer lélekszámú svéd közösség él, gyakran előfordul, hogy az egészségügyi intézmények, például a kórházak, maguk szerveznek nyelvtanfolyamokat a svédül nem tudó alkalmazottaik számára. Dél-Tirolban is van erre példa?
– Ez nálunk nem jellemző. A dél-tiroli kórházak nem szerveznek nyelvkurzusokat, ezekre minden esetben nyelviskolákban kerül sor.
– Miért fektetnek ekkora hangsúlyt arra, hogy a betegeket kivétel nélkül anyanyelvükön lássák el? Hiszen a német lakosság nagy része többé-kevésbé bizonyára tud olaszul.
– A kórházak azon intézmények közé tartoznak, ahol a kommunikációnak különösen nagy szerepe van, és különösen biztonságosnak kell lennie. Az anyanyelv rendkívül fontos szerepet játszik az egészségügyi ellátás során. Az, hogy az egészségügyi dolgozók és a betegek kölcsönösen megértsék egymást, és pontosan ki tudják fejezni magukat, a biztonságos kezelés, a gyógyítás szempontjából alapvető jelentőségű.
Vincze László
Romániát is kötelezi az európai charta
Az Ausztriától 1920-ban Olaszországhoz csatolt Dél-Tirol 1972 óta területi autonómiával rendelkezik. A 70 százalékban németek által lakott tartomány autonómiastatútuma kimondja: a régió minden polgárának joga van hozzá, hogy a kórházakban, rendelőintézetekben és orvosi rendelőkben anyanyelvén lássák el, s hogy a különböző egészségügyi intézmények az egyes írásos dokumentumokat a beteg anyanyelvén adják ki számára. Az utóbbi hónapokban Erdély-szerte sok szó esett a magyar nyelvű betegellátással kapcsolatos problémákról, illetve az anyanyelvhasználat jogáról az egészségügyi intézményekben. A kérdésnek különösen nagy aktualitást ad, hogy Romániában májusban lépett hatályba a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, amely kötelezi az országot, hogy a kisebbségi nyelvet beszélők számára – többek között – az egészségügyi és szociális intézményekben biztosítsa az anyanyelv használatának jogát.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.