Fotó: Európai Parlament/Alexis Haulot
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jelentést és állásfoglalást fogadott el szerdán az uniós szerződések módosításáról, ennek alapján az EP-képviselők jogalkotási kezdeményezés jogával ruháznák fel az EP-t, és uniós hatáskörbe utalnának jelenleg kizárólag tagállami hatáskörbe tartozó területeket.
2023. november 23., 11:322023. november 23., 11:32
Az uniós parlament tájékoztatása szerint az EP-képviselők többsége szerint az uniós szerződések módosítására az Európai Unió előtt álló kihívások és a sorozatos válságok miatt lenne szükség.
A jelentést támogató európai parlamenti képviselők azt szeretnék, ha a kívánt reformokkal nőne az Európai Unió cselekvőképessége, az uniós polgárok szavának pedig nagyobb súlya lenne a döntéshozatalban.
Jogalkotási kezdeményezés jogával ruháznák fel az Európai Parlamentet, valamint társjogalkotói jogkört biztosítanának a testületnek a hosszú távú költségvetés kialakításában.
Az Európai Bizottságot átneveznék Európai Végrehajtó Testületnek, és felülvizsgálnák a tagságára vonatkozó szabályokat, ideértve az uniós bizottság elnökének megválasztását. A
Az EP nagyobb átláthatóságot szeretne az uniós tanácsban azáltal, hogy a jogalkotási kérdések esetében közzétenné az egyes tagállamok álláspontját. Emellett a jelenleginél jobban érvényre juttatnák az állampolgárok akaratát új mechanizmusok létrehozásával és az európai politikai pártok szerepének fokozásával.
Az EP-képviselők javaslata szerint – a tagállami hatáskörök csorbításával – több uniós hatáskört biztosítanának a környezetvédelmet érintő kérdésekben. Az EU hatáskörébe utalnák továbbá más olyan, jelenleg kizárólag tagállami szinten kezelt területeket is, mint a népegészségügy, a polgári védelem, az iparpolitika és az oktatás.
A jelentést az EP-képviselők 305 igen szavazattal, 276 ellenében és 29 tartózkodás mellett hagyták jóvá, a jelentésről kialakított állásfoglalást pedig 291 igen szavazattal, 274 ellenszavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.
Az EP-képviselők egyúttal felszólították az Európai Unió Tanácsát, hogy „haladéktalanul és vita nélkül” terjessze a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elé a javaslatokat.
Ezt követően azt szeretnék, hogy az EU állam-, illetve kormányfői egyszerű többséggel konventet hívjanak össze az uniós szerződések felülvizsgálatára. A tanács soros spanyol elnöksége leghamarabb a decemberi EU-csúcson terjesztheti az Európai Tanács elé a javaslatokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!