Fotó: Európai Parlament/Alexis Haulot
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jelentést és állásfoglalást fogadott el szerdán az uniós szerződések módosításáról, ennek alapján az EP-képviselők jogalkotási kezdeményezés jogával ruháznák fel az EP-t, és uniós hatáskörbe utalnának jelenleg kizárólag tagállami hatáskörbe tartozó területeket.
2023. november 23., 11:322023. november 23., 11:32
Az uniós parlament tájékoztatása szerint az EP-képviselők többsége szerint az uniós szerződések módosítására az Európai Unió előtt álló kihívások és a sorozatos válságok miatt lenne szükség.
A jelentést támogató európai parlamenti képviselők azt szeretnék, ha a kívánt reformokkal nőne az Európai Unió cselekvőképessége, az uniós polgárok szavának pedig nagyobb súlya lenne a döntéshozatalban.
Jogalkotási kezdeményezés jogával ruháznák fel az Európai Parlamentet, valamint társjogalkotói jogkört biztosítanának a testületnek a hosszú távú költségvetés kialakításában.
Az Európai Bizottságot átneveznék Európai Végrehajtó Testületnek, és felülvizsgálnák a tagságára vonatkozó szabályokat, ideértve az uniós bizottság elnökének megválasztását. A
Az EP nagyobb átláthatóságot szeretne az uniós tanácsban azáltal, hogy a jogalkotási kérdések esetében közzétenné az egyes tagállamok álláspontját. Emellett a jelenleginél jobban érvényre juttatnák az állampolgárok akaratát új mechanizmusok létrehozásával és az európai politikai pártok szerepének fokozásával.
Az EP-képviselők javaslata szerint – a tagállami hatáskörök csorbításával – több uniós hatáskört biztosítanának a környezetvédelmet érintő kérdésekben. Az EU hatáskörébe utalnák továbbá más olyan, jelenleg kizárólag tagállami szinten kezelt területeket is, mint a népegészségügy, a polgári védelem, az iparpolitika és az oktatás.
A jelentést az EP-képviselők 305 igen szavazattal, 276 ellenében és 29 tartózkodás mellett hagyták jóvá, a jelentésről kialakított állásfoglalást pedig 291 igen szavazattal, 274 ellenszavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.
Az EP-képviselők egyúttal felszólították az Európai Unió Tanácsát, hogy „haladéktalanul és vita nélkül” terjessze a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elé a javaslatokat.
Ezt követően azt szeretnék, hogy az EU állam-, illetve kormányfői egyszerű többséggel konventet hívjanak össze az uniós szerződések felülvizsgálatára. A tanács soros spanyol elnöksége leghamarabb a decemberi EU-csúcson terjesztheti az Európai Tanács elé a javaslatokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!